Irodalmi Szemle, 1984

1984/2 - Zalabai Zsigmond: Próbák népe (részlet)

szórt szántók területe 46 V2 kilás. Találtatott az elhunyt után „Egy Veremben Búza No. 26 P. Mérő” is — vagyis huszhatszor 62 kiló.

Rétjei: „Németh Szögben rét” 2 darab 8 kaszás, „Panyi Réth” 1 darab 5 kaszás, „Köpödék Tónál” 1 darab 1 kaszás, „Krisztom Szögben” 1 darab 1 kaszás, „Székben” 1 darab V2 kaszás, „Bak hajmáson” 1 darab V2 kaszás, „Kengyelesben” 1 darab 3 kaszás

— összesen 19 kaszás.

Állatállománya: „Fejős Tehén Borjúval” 2 darab (értékük 30 forint), „Béli Baka Andrásnál ökör Tinó” (10 forint), „Ökör Tinó Sípos Andrásnál” (7 forint), „5 darab Sörtés”, 3 öreg, 2 südő (12 forint).

Szilváskertje a Csárad mellett van, három darab, értéke 10 Ft. Szőlei: „Prücskös hegyen Pincze nélkül Szöllő” (értéke 13 forint), „Öreg hegyen levő Molnár Szöllő Pincze nélkül" (20 forint), „Öreg hegyen levő Szöllő Pinczével” (ugyancsak 20 forint). Találtatott „Pinczejében 2 hordó ó Bor” (6 V2 akó), „2 hordó új Bor" (9 akó), továbbá négy üres hordó és két Boros Kád.”

„Holmi ruhabeli jószágai” és bútordarabjai ekképpen „bötsültettek meg”: „Láda — 50 krajcár; Abban a ládában fekete Selyem Laibli, viselt — 40 kr.; Szőr materiábul való kék Laibli — 1 Ft.; Vászon tarisznya nagy darab gombolitlan Czérnával — fi5 kr.; Gyolcs fél ing — 50 kr.; Vászon fél ing ,— 05 kr., Rongyos vászon fél ing — 02 kr.; Gyolcs Szoknya — 1 Ft.; Vászon Szoknya — 50 kr.; Pamukkal Szövött abrosz — 1 Ft.; Törőköző Kendő — 20 kr.; Gyolcs fejre való — 15 kr.; Gyolcs be szegetlen Kendő —

15 kr.; Másfél Röffbül álló gyolcs — 20 kr.; Vászon lepedő — 30 kr.; Sárga gyolcs 1 Röff — 10 kr.; Gyolcs új kék kötiny — 40 kr.; Fa Szekrény — 40 kr.; abban új pentől — 25 kr.; viselt vászon Pentöl — 10 kr.; Oj vászon} fél ing >— 10 kr.; Viselt vászon fél ing — 05 kr.; vászon hátas tarisznyaban vetett fonal — 1 Ft.; Vászon Csin- vatt — 50 kr.; 2 db Parasztvászon — 25 kr.; 2 db Derekai Csinvatt — 70 kr.; 3 db Vánkus Csinvatt — 75 kr.; Dunyha Csinvatt — 1 1 Ft.; Kék hosszú mente — 6 Ft.; Láda másik — 50 kr; Lepedő viselt — 75 kr.; Vánkus haj Csinvatt — 50 kr.; Elő Kötény Szakajtó Ruhábul — 5 kr.; Kar szék — 05 kr.”

A ruhák, bútorok, a lábasjószág s a szőlők értéke 142 forint és 49 krajcár. Ráadásul készpénz is előkerült: „Sipos Andrásnál találtatott” kerek száz forint, egy „Kis Tarisznyában” pedig negyvenkettő. Jelentős összeg volt ez abban a korban, amikor egy vászon fél ing mindössze 05 krajcárba került, harminc forintért pedig két fejős tehenet vehetett, méghozzá borjústul, az ember. Summa summárum, e lista alapján is mondhatjuk tehát: az úrbérrendezést követő évtizedekben a jobbágyfalu életerős településként áll előttünk. Lakói, kihasználva a kor kedvező gazdasági és társadalmi áramlatait, hullámvölgyből hullámhegyre küszködték fel magukat. Megerősítik ezt a századvégi leírások is. 1786-os földrajzi lexikonában Korabinszky azt írja Ipolypásztóról, hogy „rétjei, borházai és nagyon sok dohánya van”; 1799-ben pedig Vályi Andrásnál olvashatjuk a szép jellemzést, mely szerint a pásztói határ a „természetnek minden javaival megáldottatok ..