Irodalmi Szemle, 1983

1983/8 - Turczel Lajos: Mit jelentett, mit jelent számomra az Irodalmi Szemle? (A kérdésre Dénes György, Fónod Zoltán, Mács József, Jaroslava Pašiaková, Rácz Olivér, Rákos Péter és Török Elemér válaszol)

így kapcsol ősze jellemet, embert formáló tudatot bennem e tenyérnyi hely, a Bodrogköz. Igaz, ma már a bodrogközi táj sem a régi. Gyárkémények ontják fölé a füstöt, kénes eső gyötri növényvilágát. Eltűntek a kolompoló gulyák, a vágtató ménesek, a csendesen ballagó, koszorú szarvú ökrök: traktorok dübörögnek, autók suhannak a délibáb hullámaiban. A falun ma, a technika és a tudomány soha nem tapasztalt nagyarányú beáramlása folytán valóban forradalom megy végbe. Szinte bibliai méretű teremtés folyik. Ma az ezeresztendős falu tűnik el, megváltozik a táj képe, és benne az emberek is. A kérdés nem az, mi ebben a jó és mi a rossz, mert a folyamat törvényszerű és szükséges. A költők, az írók feladata a nyelv eszközével megörökíteni egy tűnő és születő világ életformáját, minden kifejezhető mozzanatát. Az emberi lelkek sebeit és szárnyalását. A múltat temetőket és a jövő alapozóit. A hagyományok őrzőit, az ezeréves pótolhatatlan kincsek prédálőit. Ez ma már nem csupán morális, de irodalmi kérdés is.

Legyen hát e gondolat az eddigieknél sokkal mélyebben jelen szellemi életünkben. Hogy milyen utak nyílnak majd erre holnap, azt ma nehéz megmondani. De azért, hogy a költészet tájai valóban színesebben ragyogjanak — az Irodalmi Szemle sokat tehet a jövőben is ..

Török Elemérek abarai otthonában a 70-es évek elején. Állnak: Török Elemér, Dénes György, Ozsvald Árpád, Nagy Menyhért, ülnek: Török Elemérné, E. B. Lukáö, Tolvaj Bertalan, Zs. Nagy Lajos