Irodalmi Szemle, 1983
1983/7 - FIGYELŐ - — v —: Klimits Lajos tévéjátékának sajtóvisszhangja
Klimits Lajos tévéjátékának sajtóvisszhangja Kiimits Lajos Szolgálati út című tévéjátékát július 4-én mutatta be a szlovák televízió. Hogy a szerző komoly, sokakat foglalkoztató problémát vetett fel művében, arról a tévéjáték sajtóvisszhangja is meggyőzően tanúskodik. A Rudé právo recenzense, Karéi Šmrha (a lap 1983. július 7-i számában) mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a mű már a felépítésével is megragadta a nézőt, hogy a forgatókönyv kiegyensúlyozott, a dialógusok sikerültek. A Szolgálati út Smrha szerint tulajdonképpen tanulmány -arról, hogyan viselkednek az emberek életük válságos pillanataiban, tanulmány az emberi viszonyokról, s e viszonyok morális aspektusairól. De hát miről is szól Klimits tévéjátéka? A cselekmény középpontjában egy közlekedési baleset áll: egy sikeres, fiatal, jó állású mérnök szolgálati útra megy, útja azonban tragikusan végződik; egy kerékpáros kerül az éjszakában száguldó autó kerekei alá. A főhős ekkor újabb bűnnel tetézi a gázolást: cserbenhagyja áldozatát. Eva Vrbická (a Práca 1983. július 6-i számában) tulajdonképpen ugyanazt állítja, amit a Rudé právo recense is megállapított, hiszen az általa elmondottakból is az derül ki, hogy ez a tévéjáték lényegében tanulmány: tanulmány, melynek szerzője arra keresi a választ, hogy milyenek is ■ azok az emberek, akik egy ilyen eset után képmutatóan, lelkiismertfurdalás nélkül tudnak élni, sőt aziránti igyekezetükben, hogy megtarthassák pozíciójukat, az elképzelhető legrosszabbra — saját lelkiismeretük elárulására — is képesek. Noha Vrbícká bizonyos jeleneteket nem tart <eléggé hiteleseknek, a mű pozitívumait ő is elismeri. A tévéjáték fő erényének azt tartja, hogy égető és időszerű problémával foglalkozik, s arra készteti a nézőket, hogy elgondolkozzanak a felvetett etikai kérdéseken. A Tvorba 1983. július 13-i számának televíziós rovatában „pb” szignóval jelent meg egy recenzió Klimits tévéjátékáról. „Gondolom, egyetlen tapasztalt dramaturg sem igen buzdította volna a szerzőt arra, hogy ezen a forgatókönyvön dolgozzék” — írja a recenzens, mivel szerinte erre a kiinduló helyzetre bizony egyáltalán nem könnyű valamirevaló drámai művet építeni. „Klimits azonban bebizonyította, hogy egyesek kezében ez a marginális — s ráadásul marginális műfajban (krimiben) tálalt — ötlet is a társadalomkritika csaknem kellemetlenül éles eszközévé válhat.” — v —