Irodalmi Szemle, 1983

1983/7 - Cselényi László: W-variációk (montázs)

megszokta neje szüntelen csivitelését, hogy nemcsak olvasni, de még írni is tud „beszélgetéseik“ közben. íme a magyarázat: igen, itt is van közöttünk, haszontalan csevegésünkre is figyel, de valójában mégiscsak távol kószál, gondolatainak, verseinek hegy-völgyeit járja, s hogy mégis figyel ránk, az csupán a látszat: sztereotip válaszai vannak a különben félfüllel valóban észlelt beszélgetéssel kapcsolatosan is.

IV.

Ki tudja — kérdezi Steiner — nem olyan korszak lesz-e a következő, amely egyáltalán nem szavakkal fejezi ki magát. S így folytatja: A legnagyobb filozófus az volt, aki a legelszántabban menekült a nyelv csapdájából. Köztudott, hogy Wittgenstein 1921-ben megjelent Tractatus logico-philosophicus-a, az egész kötet bonyolult, matematikai pontosságú meghatározásai után ezzel a lakonikus, de sokat sejtető mondattal zárul:

AMIRŐL NEM LEHET BESZÉLNI, ARRÓL HALLGATNI KELL.

4/1

Kialudtak volna a lény

kivillant volna a világ

érzékileg felfogható

fundamentuma mely nem én s nem más hanem egyetemes

azonosság a képben a

mindentől független közös

a leképezettel közös

és mindennel azonos és

a kijelentés az elemi

tények abszolút létsző

fennállását és azután Van néha olyan pillanat amely kilóg az időből

4/2

Weöres Sándor költészete eszményeihez ragaszkodó költészet —írja Kenyeres Zoltán. A hűség jellemzi. Félreértés sziporkázó színeiben, páratlan szómágiájában, játékos képzeletében, teremtő fantáziájában cserepeire hulló költői világot, felelőtlen el nem kötelezettséget, szervező középpont hiányát látni. Verseinek csillagözöne csak felszínes betekintésre mutatkozik kaotikusnak. Valójában szigorú belső törvényeknek engedelmeskedő naprendszer. Középpontjában egyetlen nagy sugárzó gondolat fejti ki a szüntelen mozgást és átalakulást irányító vonzóerőt. A helyreállítandó emberi teljesség, a megvalósítandó harmonikus világrend gondolata ez.

4/3

Az ember kétféleképpen mentesülhet egyéniségétől: vagy alája süllyed vagy föléje emelkedik... Ha a teljességet ismerni akarod, ne kérdezz semmit, hanem merülj önmagadba, személyed alá, ahol nincs tovább, ahol minden mindennel azonos: ez a teljesség. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában. Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

4/4

Amikor Weönesék itt jártak, a Mester még nem töltötte be hatvanadik életévét s mégis úgy fogadtuk őt, mint a halhatatlanokat. Ma viszont már hetvenedik