Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - FIGYELŐ - Csiba Géza: Zűrzavar

IFUCSFSTglLC©

Zűrzavar

Bianka Jirásková Zűrzavar c. vlgjátékával komáromi színházunk nem sok mindent tett Tháliánk szekerére. Ilyen kreációval és darabbal már-már tiszteletlenség a cseh drámát képviseltetni és vele a publikum elé állni. (Ogy lenne helyes, hogy a közügy, a teátrum ügye legyen az elsődleges, a meghatározó a színmű kiválasztásakor és színrevitelekor, a többi csak azután jöjjön...}

A szerepek a szövegkönyvből, a fordításból, és egy kicsit a rendezésből adódóan hétköznapiak voltak, így a szereplők sem nyújthattak kimagasló teljesítményt. (A kisebb szerepek dramaturgiailag sikerültebbek, ezek mentették meg a bemutatott művet.) Dráfi Mátyás az apát hozta életközeibe. Rokonszenvesen játszotta a kiküldetésben levő családfőt, akit a felesége, Petrécs Panna, az anya, egy téwesen kézbesített levél miatt, házasságon kívüli kapcsolatokkal vádol. (A vélt hűtlenségből gyermek születik.) Az anya változékony kedélyállapotú, fel-fellázad hitvese, bezártsága, egész környezete ellen, de a korunk rászabta asszonyi terhet tovább cipeli, és a nagymama basáskodását is tűri. Petrécs Panna helytállt. Misát, a család modern csitrijét, Házi Tánya pajkosan, ugyanakkor mértéktartóan alakította, sikeresen debütált a komáromi társulatban. Szentpétery Arival nagymamaként találkoztunk, férje, a nagypapa Fazekas Imre érdemes művész. Mindketten sodrást adnak a döcögő vígjátéknak, fölrázták a közönséget. Bartákné, a pletykás szomszédasszony figurája Udvardy Anna révén jut kifejezésre. A művésznő avatottan nyúlt a cseh humorhoz. Fölvillanyzóan lépett színpadra Bugár Béla Rudolfja és Bugár Gáspár Standája.

A családi esemény, mint sejtettük, happy enddel végződött. A nagymama visszaszállíttatja az elhordatott bútordarabokat, fény derül az apa ártatlanságára, a feleség megbékél, Misa és Miki (Fabók Tibor) szerelme révbe jut.

Konrád József fordítása, az egy-két frappáns mondatot kivéve, nem sikerült, a nyelvezete parlagi. Közbevetőleg: szín- műfordítóinknak nem ártana meg Arany János színpadi átköltéseit vagy az ismert Sütő-drámák szövegkönyveit átlapozni; nyelvi szépségükből, eredetiségükből lenne mit meríteniük. Egyetértek Dávid Teréz (Irodalmi Szemle, 83/1) és Dusza István (Oj Szó, 83. III. 31.) ez irányú észrevételével. Az illetékesek miért nem kérik föl nemzeteink és nemzetiségeink közeledését szolgáló munkára jónevű költőinket, íróinkat?

Fölkészült, kidolgozott rendezést tapasztaltunk, de, sajnos, nem volt elég dinamikus. Ogy látszik, hogy Takáts Ernőd a dráma és a színmű embere, a vígjáték, a komédia nem erős oldala. (Legközelebb átütő erejű komédiát várunk művészi kivitelezésében, amilyen pl. a tavalyi évadban A. N. Osztrovszkij A négylábú is botlik c. darabja volt Szücs János m. v. rendezésében.)

A díszlet és a jelmez František Perger (m. v.) munkája. Híven ábrázolta a szűk lakás zsúfoltságát. Megvalósította a szerző és a rendező elképzelését.

A dramaturgiai teendőket Mikuláš Fehérre (m. v.) bízták. Sajnos, ő is átsiklott a fordítás gyengéin, meghagyta a nyelvi ocsút.

Csiba Géza