Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

Leszkovszky Imre (1764—66 Szencen), Bécsben az erdélyi exactoratuson kapott cal- culista számfejtői állást 600 forint fizetéssel. Rendkívül magas kezdőfizetés ez. Ebből is látszik, hogy mit vártak a kollégium növendékeitől, és mire becsülték a könyvelői és ökonómiai tudást. Összehasonlítás kedvéért is érdemes megemlíteni, hogy Risinger özséb, a kollégium politikai cameralis tanára Mária Terézia rendeletére, kitüntetés­képpen is, 300 forint stipendiumot [fizetést) kap; egy megyei mérnök fizetése pedig átlag 300 forint volt.78 Igen figyelemre méltó Bittó László (1764—66 Szencen) pályakezdése. Kiváló geometra volt; szenei tanulmányi ideje alatt felmért egy szigetet (valószínűleg a Szenc-Cseklész vonaltól D-re folyó Feketevíz vagy Kis-Duna szigeteinek egyikét), „unde nomen sibi celebre apud multos comparavit”. Amikor befejezte tanulmányait, gróf Batthyány József kalocsai érsek hívta meg geometrának. Bittó azonban a jogi tanulmányokhoz vonzódott. Három évvel ezután, 1769-ben, gróf Batthyány Adám tárnokmester azzal bízta meg, hogy birtokán, Jánoshidán munkát hajtson végre. Úgy látszik a jogászkodás évei után is kitűnően végezte feladatát, mert maga a tárnokmester hívta fel rá a János­hidán vendégeskedő gr. Károlyi (Antal) figyelmét. Bittó így végleg búcsút mondhatott a mérnöki pályának, mert Károlyi felajánlotta neki a Szatmár megyei aljegyzői és ügyészi állást.79 Itt bizonyára jól megállta helyét, mert széles tájékozottságával és gyakorlati ismereteivel — az iskolát létrehozó szellemnek megfelelően — a gazdasági élet minden ágához és ezek praktikus vonatkozásaihoz is értett. Ha most Valero meg­nyitó beszédének szellemére gondolunk, akkor az jut eszünkbe, hogy Bittó ennek a szellemnek pedagógiai megvalósulása. 9. Csendélet a szenei alumnátusban. Nemcsak Valero Jakab tanterv­nek és utasításnak is szánt terjedelmes megnyitó beszéde és az alapítólevélben ponto­san körvonalazott nevelési célkitűzések, hanem a fegyelmi szabályzat is tükrözi azokat az eszményeket, amelyeket a kollégium a tudományos és erkölcsi nevelés útján be akar oltani az ifjúságba. A fegyelmi szabályzatok, a vétségekért kirótt büntetések és ezek indokolása egyben megmutatják, hogy melyek a korszak iskoláinak és sajátosan a vizsgált szenei Collegium Oeconomicum diákjainak jellemző vétségei vagy bűnei. A szenei Collegium Oeconomicumot a felvilágosodás szelleme hatotta át. Itt ne gon­doljunk elsősorban a szabadkőműves Sonnenfelsre és Sinzendorfra, akik Mária Terézia gazdaságpolitikáját, és így nem is nagyon a háttérben, hanem néha közvetlenül is, a szenei kollégium tanítási-nevelési irányát is befolyásolták! Maguk a piarista profesz- szorok is a szó legnemesebb értelmében felvilágosodottak voltak, úgy értve a szót, hogy mély hitük mellett mindenestől modernek, Európát járt, olvasott sőt úttörő elmék voltak. Az alumnusok napirendje, az Ordo Diurnus Diebus Scholarum80 és függelékei kolos- torian kemény, majdnem rideg kollégiumi életre engednek következtetni. Az ébresztő hétköznap hajnali V2 5 órakor, 5-kor reggeli ima, misehallgatás, leckeismétlés; 7—9-ig előadások, 9—11 közt írásbeli gyakorlatok, ismétlés, 11 órakor ebéd, pihenés; 1 órától négyig írásbeli és rajzgyakorlatok, alkalmazások... Este V2 7 órakor vacsora, 8-ig sza­bad foglalkozás, séta, 8-kor esti ima, lefekvés. Kiss Adorján professzor-rektor fenn­maradt naplójából, a Diariumból (D) és a szenei História Domusból (HD) kapott kép azonban egészen modern, sőt ennél sokkal melegebb viszonyt mutat a tanárok és diá­kok közt, a diákok szabadsága pedig távolról sem olyan korlátozott, mint ahogy azt a szabályzat olvasásakor gondolnánk. A heti két szünnap és az egészségesen elegendő más szünetek lehetőséget nyújtanak a felüdülésre és a szórakozásra. A kollégiumban friss, mozgalmas életet élnek, a tanárok és a diákok egyaránt sokat utaznak, gyakoriak a nevezetes vendégek; a tentameneknek (témazáró, 4—5 hetenként visszatérő vizsga­félék) mindig ünnepélyes jelleget ad a meghívott vendég-elnök; a kollégiumnak nagy baráti köre van, s a jóbarátokhoz a közeibe vagy távolabbi nemesi portákra, olykor napokra és csapatostól mennek név- és születésnapi köszöntésre; esküvőkre és táncra hívják meg az alumnusokat. Van zenekaruk is: házi ünnepélyeken, a szomszédos szent- györgyi piarista kollégiumban, egyházi és más nevezetes alkalmakkor, sőt a jótevők és barátok temetésén is zenével vesznek részt. A kollégium belső élete pezsgő, barátságos;

Next

/
Thumbnails
Contents