Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - Gyönyör József: A személynevek anyakönyvi bejegyzéséről

A gyakorlatban ennél sokkal többre van igény. Igaz, néhányat nyugodtan ki lehetne hagyni (pl. Abigél, Cintia, Evelina, Kunigunda, Mór, Szilárda), viszont ajánlatos volna kiegészíteni a jegyzéket olyan nevekkel, mint László, József, Júlia, Julianna, Zsuzsanna, Veronika, Erzsébet, Péter, Pál, Irma, Melinda, Tibor, Tihamér, Lehel, Márton, Gabriella stb. A munka megkönnyítése érdekében az anyakönyvvezetők minden akadály nélkül felhasználhatják a magyarországi utónévkönyvet is.7 A jogszabály idézett rendelkezéseiből az is következik, hogy bármely nemzetiség tagjának, akinek a nevét anyanyelvén vezették he a születési anyakönyvbe, vagy tün­tették fel az anyakönyvi kivonatban, nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy sze­mélynevének anyakönyvi változatát használja minden hivatalos okiraton és természe­tesen a hivatalos érintkezésben.8 Ha tehát valakinek a személyneve László vagy Ilona formában szerepel az anyakönyvi kivonatban, akkor annak az a kötelessége, hogy ezt a névváltozatot következetesen használja hivatalosan és nem hivatalosan egyaránt, így ennek van helye egyebek közt a személyi igazolványban, az iskolai bizonyítvány­ban, de még a telefonkönyvben is. Néhány szót az anyakönyvi bejegyzések módosításának a lehetőségéről. Ha kiderül, hogy a bennük foglalt adatok valamelyike, vagy akár egy egész bejegyzés hibás, nem teljes, vagy pedig az anyakönyvbe beírt tények megváltoztak, akkor azt ki lehet egé­szíteni, ki lehet javítani. Mégpedig akár hivatalból, akár a fél kérelmére. A hirdetmény 25. §-ának 3. bekezdése szerint pedig mindazok a személyek, akiknek cseh vagy szlovák eredetű személynevét vagy családnevét nem a helyesírás szabályai szerint vezették be az anyakönyvbe, kérhetik a nemzeti bizottságot, hogy azt módo­sítsa a cseh vagy a szlovák helyesírás szabályaival összhangban. E rendelkezéssel összefüggésben említést érdemel a 41. § 6. bekezdése is. Ennek értelmében ugyanis, ha a cseh vagy a szlovák származású szülők családnevét nem helyesen vagy elferdítve írták be az anyakönyvbe, a gyermek családnevét a szülők javaslatára a cseh vagy a szlovák helyesírás szabályai -szerint módosítják. Egyébként a jogszabály hiányosságának lehet felróni, hogy az nem teszi lehetővé az efféle egyszerűsített eljárást azok számára is, akiknek a családneve és a személy­neve nem cseh vagy szlovák eredetű. Az utóbbi években ugyanis elég gyakran talál­kozunk egyebek közt olyan magyar és német eredetű családnevekkel, amelyeket nyelvi szempontból nem szabályosan vezettek be az anyakönyvbe. Éppen ezért időszerű volna, hogy a rendelkezés egyoldalúságát a jogszabály alkotója megváltoztassa. Remélem, erre sor is kerül majd a hirdetmény legközelebbi kiegészítésekor. A szabatos fogalmazás nagymértékben hozzájárulna a jogszabály zavarmentes végre­hajtásához, a névadás körül észlelhető hiányosságok megszüntetéséhez. JEGYZETEK 1. L.: Zákon č. 55/1950 Zb. o užívaní a zmene mena a priezviska. — Zbierka zákonov, 1950. évf., 27. rész, 105. old. 2. L.: Zákon č. 268/1949 Zb. o matrikách; vyhláška č. 22/1977 Zb., ktorou sa vydávajú bližšie predpisy k zákonu o matrikách. — Zbierka zákonov, 1949. évf., 86. rész, 760—762. old.; 1977. évf., 7. rész, 84—86. old. 3. L.: Vyhláška Federálneho ministerstva vnútra z 10. marca 1977 č. 22/1977 Zb., ktorou sa vydávajú bližšie predpisy k zákonu o matrikách. — Zbierka zákonov, 1977. évf., 7. rész, 81—86. old.; Sbirka zákonu, 1977. évf., 7. rész, 85—86. old. 4. A Belügyminisztérium 1959. szeptember 10-i 182/1959 0. v. számú hirdetménye 34. §-ának 3. bekezdése így hangzik szlovák nyelven: „Na žiadost osoby inej ako českej alebo slovenskej národnosti, ktorej meno je v matrike zapísané do účinnosti tejto vyhlášky v českom alebo slovenskom jazyku, uvedie sa vo výpise z matriky meno' v jej materčine.” A hirdetmény 1959. október 1. napjával lépett hatályba. — Úradný vestník, 1959. évf., 73. rész, 878. old. 5. A nemzeti bizottságok belügyi osztályainak címzett kísérőlevél második bekezdése szószerint a következőket tartalmazza: „V II. časti zoznamu sú uvedené najčastejšie vyskytujúce sa maďarské osobné mená pre prípad, že rodičia maďarskej národnosti súhlasným vyhlásením oznámia na zápis do matriky maďarské meno pre diéta.” — Ministerstvo vnútra Slovenskej socialistickej republiky, Zoznam osobných mien, č. j. VVS/3-161/1979 zo dňa 14. 3. 1979, Bratislava, 1979, 3. old.

Next

/
Thumbnails
Contents