Irodalmi Szemle, 1983
1983/4 - NAPLÓ - — k —: Hašek művei magyarul (tájékoztató)
Hašek, az „Osztrák—Magyar Monarchia ... leghatásosabb leleplezője egyben a legjobb ismerője is volt a kétfejű sas birodalmának; a Monarchia-élményt, ezt a bonyolult és ellentmondásos tapasztalást, közös életérzést, amely a cs. és kir. világban ugyanolyan általános volt, mint az épületeket borító és sok helyütt mindmáig föllelhető sárga szín... ő fejezi ki spontán hitelességgel, jóllehet nem mindig egyenletes ábrázolási művészettel” — írja Dobossy László, az 1970-ben megjelent Hašek világa c. könyvében. A csákó, a Hogyan mentette meg egy elemi csapás a Monarchia tekintélyét és a Névtelen levélhez hasonló „históriákban”, szatirikus írásokban leleplezi a „fekete-sárga” hatalom mesterkedéseit. Ilyen tárgyú novelláit, elbeszéléseit tartalmazza a Fekete-sárga panoptikum c. válogatás. A kötetet Tóth Tibor fordította, 1956-ban jelent meg a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadónál. Tóth Tibor a kötet utószavában többek közt bemutatja azt az öt humoreszket, 1911-ből, amelyekben először bukkan fel Svejk, a derék katona. Megformálása ezekben az írásokban még nyers, s környezetének ábrázolása kissé felületes. A prágai bohémvilág jellegzetes figurája, Jaroslav Hašek 1910-ben megpróbál beilleszkedni: rendezett életforma lehetőségét ígéri a Svét zvífat (Állatok világa) c. folyóirat szerkesztői állása, ahol havi fizetése 180 korona és napi két korsó sör volt. Belső nyugtalansága azonban ekkor sem csitul; csak „beszámíthatatlan állapotban” hihette — ahogy később meg- vallja —, hogy az unalmas, érdektelen szerkesztői munkát annak rendje-módja szerint elvégzi majd. A Svejkben Marek önkéntes meséli el az unatkozó szerkesztő történetét: „Minthogy valami teljesen újat akartam nyújtani a közönségnek, felfedeztem különféle állatokat”. A nagyétkű oroszlángyík, az emberevő aszvail-medve, a részeges denevér-papagáj vagy az őskori bolha „felfedezése” — a „misztifikációs szövegek”, amelyek az Állatok világában Hašek szerkesztő tollából megjelentek, a hašeki humor mechanizmusát szemléltetik: nem kitalálja a dolgokat, hanem a meglévőt átrendezi, új összefüggésekbe helyezi — így jön létre a groteszk, az abszurd hašeki világ. Az Állatok világa „ösztönzésére” ő is alapít egy kutyatenyésztési vállalatot JKynológiai Intézet), amelynek ügyletei inkább fiktívek voltak, mint valóságosak. Az Állatok világánál szerzett „tapasztalatait”, élményeit novellákban, elbeszélésekben gyümölcsözteti. Az idealista tyúk, a Sintérek, a Hogyan kereskedtem kutyákkal?, A zene hatása az állatokra vagy Az erkölcstelen sündisznó c. humoreszkek élvezetes olvasmányok. Ezeket, s még jópárat, megtaláljuk a Vidám állatkert c. kötetben, amelyet Tóth Tibor fordított. 1957-ben jelent meg a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadónál. Utószavát szintén Tóth Tibor írta, akinek fontos szerepe van abban, hogy Hašek írásai magyarul is ismertté váltak. A Hašek világa c. könyvben olvashatjuk, hogy Hašek „életét és emberi-írói fejlődését szüntelenül a rend-ellenesség és a rendeszmény ellentétpárja szegélyezi, szinte szabályszerű, hogy ... az anarchista mozgalommal” szoros kapcsolatba került. A Komuna c. mozgalmi folyóiratot szerkeszti, amelynek első számában tájékoztatja az olvasót az anarchizmus programjáról. Többek közt arra is felszólítja olvasóit, hogy lépjenek ki az egyházakból, mert így protestálhatnak legvilágosabban mesterkedéseik ellen. Ekkor szakít ő is az egyházzal s vallástalannak jelentkezik. Ez idő tájt keletkezett szatíráiban az egyházat veszi célba, figurázza ki papjait, szolgáit. Ilyen tárgyú írásokat tartalmaz az Ibolyakék mennykő c. válogatás, Tóth Tibor fordításában, Bretislav Truhlár válogatásában és utószavával. A kötet 1961-ben jelent meg a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadónál. Hašek szatíráiból, humoreszkjeiből még három válogatás készült. A kötetek a pozsonyi magyar könyvkiadónál, ill. a Magvetőnél és az Európa Könyvkiadónál jelentek meg. 1964-ben Tóth Tibor fordításában a Hörcsög a díványban c. kötetet adták ki, 1969-ben Az elhagyott latrinán címmel készült válogatás az Ibolyakék mennykő, a Vidám állatkert, a Fekete-sárga panoptikum, A Balaton partján és a Cseh elbeszélők c. kötetekből. A válogatás Hosszú Ferenc munkája. 1979-ben látott napvilágot a Dekameron c. reprezentatív válogatás, Hašek száz legjellemzőbb humoros-szatirikus írásait tartalmazva, Josef Lada illusztrációival. A fordítók: D. Sidó Ágnes, Hosszú Ferenc, Hubik István, Mayer Judit, Tóth Tibor. A kötetet Hubik István állította össze a Dekameron humoru a satiry c., 1972-es cseh kiadás alapján. A szorgos Hašek-kutatók minden föllelhető írást összegyűjtenek, s a már meglévők is számos újrakiadást érnek meg.
