Irodalmi Szemle, 1983
1983/1 - Gyönyör József: Csehszlovákia népességének nemzetiségi megoszlása
létszáma — bármennyire is valószínűtlennek látszik — az említett időszakban csaknem a két és félszeresére nőtt. A cseh nemzetiségű lakosságnál már mérsékeltebb volt a fejlődés. A magyarok, a németek, a lengyelek és az ukránok [ruténok] esetében viszont az említett időszakban lényegesen csökkent a lélekszám. Ezek után a számok ismeretében feltehető, hogy a csehszlovákiai magyarság statisztikai létszáma, figyelembe véve az utóbbi évtizedekben kimutatott növekedés ütemét, csak az ezredforduló táján köeelíti majd meg az 1921. évi szintet. A végleges számadatok2 tanúsága szerint a cseh nemzetiségű lakosság 99,4 százaléka, azaz 9 733 925 fő a Cseh Szocialista Köztársaság területén él. A népszámlálás eszmei időpontjában lakott ott még 359 370 szlovák, 66 123 lengyel, 58 211 német, 19 676 magyar, 10 271 ukrán (rutén), 5 051 orosz, valamint 39 300 egyéb és ismeretlen nemzetiségű személy is. A szlovák nemzetiségű lakosság lényegében a Cseh Szocialista Köztársaság egész területén megtalálható. Többségének azonban az észak-morvaországi (99 883), az észak-csehországi (73 596), a nyugat-csehországi (51 896) és a dél-morvaországi kerületben (37 270) van a lakóhelye. Prágában a szlovákok száma 1980. november 1-én elérte a 20 931 főt. A lengyelek túlnyomó többsége, 55 165 személy, az észak- morvaországi kerületben alkot kisebb-nagyobb településeket. Megjegyzem, ez a lélekszám a csehszlovákiai lengyel nemzetiségű lakosság bő 80 százalékának felel meg A német nemzetiségű lakosok többségének viszont az észak-csehországi (24 966) és a nyugat-csehországi (16 416) kerület biztosít megélhetést és otthont. S bár az ukránok (ruténok) java része az észak-csehországi kerületben telepedett le, számos ukránnal találkozhatunk a közép-, a nyugat- és kelet-csehországi kerületben, s magában a szövetségi fővárosban, Prágában is. A 19 676 lélekszámú magyarság szórványokban él a történelmi országrészekben. Elsősorban a nyugati határvidék járásaiban. A nyugat-csehországi kerületben 3546 [a sokolovi járásban 1141, 1,19 %, a Karlovy Vary-i járásban 1037, 0,80 %, a chebi járásban 491, 0,56 %), az észak-csehországi kerületben 4083 (a chomutovi járásban 847, 0,71 %, a mosti járásban 611, 0,52 %, a teplicei járásban 544, 0,40 %), az észak- morvaországi kerületben pedig 4459 főből áll a magyar diaszpóra (a karvinái járásban 1703, 0,53 %, a Frýdek-Místek-i járásban 451, 0,16 % és Ostrava városában 1085, 0,34 %). Egyébként az utóbbi három évtized folyamán a csehszlovákiai magyar nemzetiség 3,4 százaléka talált új otthonra a Cseh Szocialista Köztársaságban, viszont nagy többsége, 96,6 százaléka, továbbra is a Szlovák Szocialista Köztársaság területén maradt. A magyarság zömének Szlovákia déli tája a szülőföldje, az otthona. Ezért a továbbiakban e tagország népesedési helyzetét vesszük közelebbről szemügyre, és elemezzük behatóbban. A Szlovák Szocialista Köztársaság népességének nemzetiségi összetétele így alakult az 1980. évi népszámlálás eredménye szerint: Nemzetiség Szám szerint Százalékban cseh 57 197 1,1 szlovák 4 317 008 86,5 ukrán (rutén) 36 850 0,7 orosz 2 410 0,1 lengyel 2 053 0,0 magyar 559 490 11,2 német 2 918 0,1 egyéb 2 898 0,1 ismeretlen 10 344 0,2 Összesen'. 4 991 168 100,0 A számadatok azt mutatják, hogy Szlovákiában összesen 4 317 008 személy vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, a népesség 86,4 százaléka. Ha ezt a számot össze- hasonlíjuk az 1961. évi népszámlálás adataival, akkor megtudhatjuk, hogy a szlovákok
