Irodalmi Szemle, 1983
1983/4 - Jaroslav Hašek: Dekameron (IX.)
Elrendelem, hogy mindazok, akik a városban és a környékén nem tudnak olvasni és írni, három napon belül tanuljanak meg. Aki e határidő elteltével írástudatlannak tálál- tatik, agyonlövettetik. Városparancsnok: Jerohimov Jerohimov, mikor megérkeztem hozzá, a város sztarosztájával üldögélt, aki az asztalon már gondosan elhelyezett kenyéren' meg són kívül néhány üveg régi litván vodkát is hozott. Jerohimov Jókedvében volt, összeölelkezett a sztarosztával, nekem pedig odakiáltotta: „Olvasta, mennyire megfogadtam a tanácsát? Magam mentem vele a nyomdába, és revolvert fogtam az igazgatóra: »Máris nyomod, galambocskám, mert különben, szukafia, nyomban agyonlőlek.« Reszket a szvolocs, reszket, olvas, még Jobban reszket, én meg bumm a plafonba... És kinyomtatta, gyönyörűen kinyomtatta. Tudni olvasni meg írni, ez a fő dolog! Aztán kiadod az utasítást, mindenki elolvassa, megérti, és boldog. Igaz-e, sztaroszta. Igyon, tovariš Gasek!” Nem fogadtam el. „Iszol, vagy nem iszol?”, ordította. Elővettem a revolveremet, belelőttem a litván vodkát tartalmazó üvegbe, majd felettesemre célozva nyomatékosan ezt mondtam: „Azonnal lefekszel, vagy ...” „Már megyek, galambom, lelkem, megyek, én csak úgy. Elszórakozni, poguljaty kicsit.” Elvezettem Jerohimovot, lefektettem, és visszatérve a sztarosztához ezt mondtam neki: „Először még elnézem magának, szaladjon haza és örüljön, hogy ilyen könnyen megúszta.” Jerohimov egész másnap délután kettőig aludt. Mikor felébredt, értem küldött és bizonytalanul rám nézve kijelentette: „Azt hiszem, maga tegnap agyon akart lőni engem.” „Igen”, feleltem, „így akartam elébe vágni annak, amit a forradalmi bíróság művelne magával, ha megtudná, hogy maga mint városparancsnok berúgott.” „Galambom, de hát maga ezt senkinek se mondja meg, lén többet sohase. A népet tanítom majd írástudásra ...” Estére megérkezett a muzsikok első deputáclója a karlagini jkörzetből. Hat öregasszony, hatvantól nyolcvanéves korig, meg öt ugyanilyen korú nagypapa. A lábam elé (borultak. „Ne vidd kárhozatra a lelkünket, apácska, bátyuska, három nap alatt írni s olvasni meg nem tanulunk, fejünk nem működik, megváltónk, könyörülj mirajtunk.” „Az utasítás érvénytelen”, mondtam, „mindezt az a hülye csinálta, Jerohimov város- parancsnok.” Az éjszaka folyamán még érkezett néhány deputáció, de reggelre már mindenütt fel voltak ragasztva a körzetbe is kiküldött plakátok, a következő tartalommal: BUGULMA ÉS KÖRNYÉKE EGÉSZ LAKOSSÁGÁNAK! Közhírré teszem, hogy leváltottam a városparancsnokot, tovariš Jerohimovot, és ismét hivatalomba léptem. Ezzel érvényét veszti mind 1., mind 2. sz., az írástudatlanság három napon belüli felszámolására vonatkozó utasítása. Városparancsnok: Gasek Mindezt megengedhettem magamnak, mert az éjszaka folyamán bevonult a városba a pétervári lovasezred, melyet az én csuvasaim hoztak Jerohimov nyakára.
