Irodalmi Szemle, 1983

1983/4 - Fábry Zoltán: Svejk védelmében

katonának helyzetében, aki az első világháborúban egy húszfilléres ásóval egy méter mélyre ásta be magát a földbe, és így győzött az ágyú íelett, mely százezer koronába került. És mégis: az atomfegyverek ellen is védelmet nyújthat az édes anyaföld, és nagyon jó védelmet.” Kézzel-lábbal, foggal-körömmel, paragrafusokkal és tiltó rendelkezésekkel, börtön­nel, tűzzel és máglyával védekeztek Svejk ellen, és most ők maguk azok, akik az új háború reklámcéljára Svejket kénytelenek feltámasztani, felhasználni. Csak így további Csak beépíteni Svejket: a destrukciót, a leleplezőt, a nevetségességet, a dinamitot. Svejknek, a porszemnek nem kell sok: egy kisegérnyi rés, és a dinamit a helyén van: a háború ősellensége megkezdheti munkáját! Robban és robbant! Svejk semmivé nevette az első világháborút. Bertolt Brecht a második világháború­ban Hitlerrel szembesítette: meg is bolondította a Führert. Amikor az atomfasizmus elővigyázatlanul Svejkkel kezd kacérkodni, akkor minden borúlátásunk ellenére is, először tudunk nevetni. De a mosoly eltűnik az arcunkról. Svejk ellen e napokban új, friss roham indult. Svejket — mint népe szégyenét — cseh irodalomtörténészek és kritikusok akarják kirekeszteni a világirodalomból. Nem értem. (1966) Megjelent Fábry Stószi délelőttök (1968] c. kötetében Hasek 1904-ben

Next

/
Thumbnails
Contents