Irodalmi Szemle, 1983

1983/3 - FIGYELŐ - Csiba Géza: Két MATESZ-előadás

személyesített meg.. Élt a lehetőségével; A nemzetéért aggódó Csajäghýjä hittó! Ropog József Jávorkát, a letűnt századok tettrekész leventéjét elevenítette föl. Képzeletünkben így él a legendás Rákőczi- vitéz. Turner Zsigmond azonosult Bercsényivel. A továbbiakban Bugár Gáspár, Pőthe István, Fazekas Imre érdemes művész és Fabó Tibor szerepeltek. Tóth László kísérteties Ismeretlenjével zárjuk a sort.

A bemutatott mű korunk emberéhez is szólt.

Csiba Géza

emésztve, nem tud ellenállni az ármány os szerelemnek és a fölkínált Júdás-pénznek" behódol. A cselszövő Ozmonda Tisza Ilonának fölfedi a szörnyű titkot, László1 múltját, Tisza Gábor megölését.

Ilona, gyermekeivel együtt, elhagyja az urát. Ocskay dühében agyonlövi a hű szolgát, Rácz Mártont. -•

Császári generálisként indul a kuruc- had ellen, városokat, falvakat gyújt fel..:

Ocskay Lászlót Jávorka Adám, kuruE alvezér csalja tőrbe.

Csajághy várkapitány és Jávorka az esküjüket nem szegik meg, vérpadra küldik' az egykori bajtársukat, az árulót. Ilona Csajághynál könyörög Ocskay László életéért; Ocskay László végakaratában hőjét’ és fiait, öecsére, Sándorra, a hőségés' ku»’ rucvitézre bízza.

A szép Ozmonda, Heister, labané-tábori! nagy küldönceként, Ocskay tetemé fölött' önkezével vet véget életének ...

A színpadi műhöz Dobi Géza komponált-' méltó zenét, mely tiszta és korhű volt. Emelte a dráma értékét.

Az előadást Konrád József érdemes művész alapos műgonddal vitte színre. Inkább a hagyományos vonalat követte, itt- ott egy-egy romantikus képpel tarkítva) a darabot. Az utóbbi évek egyik jó Konrád- rendezését produkálta.

Quittner János koreográfiája kidolgozott volt.

A díszlet és a jelmez Kopócs Tibor munkáját dicséri, igazi nagykosztümös öltözéket kreált. Illett a darab közegébe, bár néhol nem volt egészen korhű.

A szereposztás? Kellő körültekintéssel találóbb is lehetett volna.

Holocsy István Ocskayja kissé rapszodikusan indult, később magára talált. Tánca, éneke egyedi volt. Önvívódása, kettős szerelmi élete hiteles. Deli hetyke s kivagyi kuruca, finomkodó, dölyfös labanca és a vég férfias vállalása meggyőző. Kár, hogy szép, dallamos hangját néha fölöslegesen mélyítette. Mák Ildikó engedelmes és aggódó, a férjét halálig imádó, gyöngéd asszonyt keltett életre. Üde szépsége felfigyeltető. Színpadi mozgása azonban még nem a legkiforrot- tabb. Cs. Tóth Erzsébettel Ozmohdaként találkoztunk. Igazi negatív szereplő, ra- flnáltan ötvözte a fondorlatos és állhatatos szeretőt, valamint a császári ügynököt. Varsányi Mária Czinka Pannája pajkos derűt árasztott, szeretnivaló „kisördög” volt. Bugár Béla testhezálló hőst