Irodalmi Szemle, 1983

1983/3 - FIGYELŐ - Cselényi László: A Slovenské pohľady százegyedik éve

Rudolf Fábryról. Plávkára a kortárs Rudo Brtáň emlékezik különösen sok ismeretlen (számomra legalábbis), anyagot közreadó írásában, s Milan Pišút ismerteti a költő helyét és jelentőségét a jelenkori s az egyetemes szlovák költészetben. Rudolf Fábryra, a szlovák szürrealizmus nagy alakjára az ugyancsak kortárs Július Len- ko és Vladimír Reisel, a szintén tavaly elhunyt esszéistára, Michal Chorvátra Daniel Okáli és Miloš Tomčík, az ifjabb Ján Čajakra pedig Karol Rosenbaum és Ján Kmeť emlékezik. De a szomorú apropóktól függetlenül is jelent meg néhány érdekes memoár-töredék — úgy tűnik, az emlékiratait készítő — Štefan Záry tollából.

A legelevenebb anyagok az elméleti rovatokban persze a frissen megjelent könyvekről írott kritikák, recenziók. Amint már az eddigiekből is kitűnt, ezekben nincs hiány a mai szlovák folyóiratokban.

Ladislav Ballek „Agáty” (Akácok) című regénye ugyanolyan nagy siker volt, mint a megelőző Palánk-könyv, a „Pomocník” (A segéd), amelynek ráadásul a Zoro Záhon készítette filmváltozata is tavaly készült el s nyert több díjat is. Az „Akácokéról a szlovák sajtóban rengeteg írás jelent meg az elmúlt esztendőben, maga a Pohľady is több ízben visszatér rá, külön értékelő kritikát Rudolf Chmel írt róla az áprilisi számban, nagy elismeréssel szólva az újabb Ballek-regény erényeiről.

Az év másik jelentős szlovák regényéről, Emil Dzvoník „Tetanus”-áról ugyancsak többen is szóltak, pro és kontra ítélve meg a kötet erényeit s hibáit. A „Dzvo- ník-eset”, úgy tűnik, jelentős méreteket kezd ölteni, amint erről a Romboid januári számában Ivan Sulik beszámol (erről s általában a Romboidról egy következő alkalommal szólunk majd).

Ugyancsak sikerkönyvnek minősült Ivan Habaj „Posolstvo detstva” — A gyerekkor üzenete című könyve, pontosabban sikerírónak minősült Ivan Habaj, a gyors egymásutánban megjelent két kötet („Kolonisti” — Telepesek) írója, aki egyébként ugyancsak Dél-Szlovákia, pontosabban a Csallóköz nagy problémáival foglalkozik a második világháborút közvetlenül megelőző (az első kötet) s közvetlenül követő (a második kötet) években. Habaj második kötetéről, melynek sikerére, érzésünk szerint a „Kolonisti” vetítette reflektorfényét, a Pohľady novemberi számában Ján Jurčo ír.

Ugyancsak a már megjelent regénytrilógia, a „Majstri” — Mesterek sikere ref- lektorozta be Vincent Šikula kisregényét, melynek címe „Vojak” — A katona. Erről Pavel Števček írt nagy elismeréssel az októberi számban. Sikeres prózai köteteknek minősültek még Rudolf Sloboda („Druhý človek — A második ember) és Ivan Hudec („Ako chutí zakázané ovocie”

— Hogyan ízlik a tiltott gyümölcs) regényei. Az előbbiről Vladimír Petrík, az utóbbiról Viktor Kochol elismerő sorait olvashattuk.

A költészetnek nem voltak ilyen látványos sikerei, annak ellenére, hogy számos érdekesség jelent meg az elmúlt időszakban e műfaj terén is, amint erről a Pohľady kritikáiból értesülhettünk. Meglepő, hogy főleg a fiatalok szerepelnek a listán, a harminc- és negyvenévesek. Štefan Moravčík „Erosnička” című kötetét Ivan Sulik értékeli nagyra, Kamii Peteraj „Faust a margaréty” című gyűjteményét pedig Pavol Števček méltatja. A legfiatalabb korosztályból pedig Daniel Hevier (Nonstop) és Daniela Hyvešová könyvei arattak elismerést.

De amiképpen a folyóirat egész évi anyagából kitűnik, s a kritikai rovatból is nyilvánvaló, elméleti-kritikai könyvek, tanulmánygyűjtemények is szép számmal jelentek meg mostanában, ráadásul szép (legalábbis szakmai-kritikai szempontból) sikert arattak. így példának okáért a már emlegetett dialógus-könyv, Stanislav Šmat- lák és Ján Števček közös műve, a „Literárne rozhovory” — Irodalmi beszélgetések, František Miko: „Hra a poznanie v detskej próze” — Játék és megismerés a gyermekprózában s Dionýz Ďurišin: „Bibliografia slovenskej literárnej komparis- tiky” — A szlovák irodalmi komparisztika bibliográfiája című kötetei.

Aránylag kevés kritika foglalkozik a megjelent cseh könyvekkel, egyéb (magyar, ukrán stb.) kiadványokról már nem is szólva. A cseh újdonságok közül Jozef Hanzlík: „Požár babylonské veže” — Bábel tornyának égése című verseskönyvét méltatja nagy elismeréssel Ivan Mojík, s ugyancsak ő méltatja Karéi Sýs: „Americký účet” — Amerikai számla című kötetét. „Az ukrán irodalom Csehszlovákiában” című tanulmánygyűjteményt Vladimír Čerevka méltatja, míg a „Rodisko hmiel” címen megjelent antológiát, amely jugoszláviai szlovák költők verseit tartalmazza, Viktor Kochol mutatja be. Sajnos, a Koncsol László fordította jugoszláviai