Irodalmi Szemle, 1983

1983/3 - FIGYELŐ - Cselényi László: A Slovenské pohľady százegyedik éve

IFlÍ@F^IEILC0) A Slovenské pohľady százegyedik éve Ha a jelenkori cseh és szlovák irodalmi élet legfrissebb eseményeivel, illetve az azokat közvetítő irodalmi folyóiratokkal kívánjuk megismertetni a magyar olvasót, okvetlenül a legtekintélyesebb múltú (s talán jelenű) szlovák irodalmi folyóirattal kell kezdenünk az ismerkedést. Az 1881- ben alapított s azóta, néhány eszten­dőtől eltekintve rendszeresen megje­lenő Slovenské Pohľady ilymódon nem­csak a csehszlovák, de talán az egész kö- zép-kelet-európai irodalomnak is leghosz- szabb életű folyóirata. Az ismerkedést pe­dig legcélszerűbb azzal kezdeni, hogy fog­juk az egész tavalyi évfolyamot (amely, a már említett kihagyások miatt nem a százegyedik, csupán a kilencvennyolca- dik) s az egész évfolyam tartalomjegyzé­ke alapján (melyet a decemberi szám kö­zöl) próbáljuk megrajzolni a lap profil­ját. Kezdjük a szerkesztőbizottsággal (a de­cemberi szám Alexander Richter karikatú­ráiban mutatja be őket). A főszerkesztő immár hosszú évek óta Vladimír Reisel, az ismert költő, helyettese Peter Andruška, a magyarul is megjelent „Kakukkos óra” s a magyar—szlovák problematikával fog­lalkozó „Hrádze” című regények szerzője. A szerkesztőbizottság tagjai pedig Ján Be­nő, Miloš Krno, Milan Lajčiak, Július Len- ko, Daniel Okáli, Valér Peťko, Karol Ro­senbaum és Miloš Tomčík. Ezek után lássuk az évfolyamot. Sajnos, meg kell mondanunk, noha sok szempont­ból természetes jelenség ez, hogy a lapban korántsem a szépirodalmi anyagok, a no­vellák, a versek, a regényrészietek a leg­izgalmasabb olvasmányok, sokkal inkább érdeklődésre érdemesek az esszék, a ta­nulmányok, az emlékezések, kisebb mér­tékben a kritikai írások s a publicisztika. Hogy tüstént példákkal bizonyítsuk állí­tásunkat: az 1982-es évfolyam két legiz­galmasabb sorozata a „Dialógusok”, illet­ve „A szerző és a kritika” című rovatok anyaga volt. Az előbbiben írók, költők, el­méleti szakemberek s publicisták egymás­sal folytatott párbeszédeit olvashatjuk kü­lönböző, de általában mindig izgalmas kér­désekről, „A szerző és a kritika” című ro­vatban pedig, gyakorló alkotók fejtik ki nézetüket az őket, illetve műveiket ért kritikai írásokról. A „Dialógusok” kö'Zö'tt találjuk Karol Rosenbaum és Hana Hrza- lová, Pavel Bunčák és Miloš Tomčík, Ond­rej Marušiak és Vladimír Čerevka, Viliam Obert és Andrej Chudoba beszélgetéseit. Amint mondottuk, rendkívül izgalmas s bi­zonyos mértékig újszerű formája ez az irodalom-művészetről-irodalompolitiká- ról való gondolkodásnak (nyilván a rá- dióban-televízióban megszaporodott inter­júk ösztönözték létrejöttét, s a szlovák irodalomban már könyv alakban is meg­jelent egy ilyen párbeszéd-sorozat, két irodalomkritikus, Stanislav Šmatlák és Ján Števček tollából. Címe: „Literárne rozho­vory” s az elmúlt esztendők egyik legsi­keresebb publikációja volt). „A szerző és a kritika” című rovatban Ján Korenko, Ján Turan, Ján Lenčo, Peter Jaroš, Gustáv Hupka, Štefan Moravčík, Ján Navrátil, Dezider Banga,' Ladislav Ťažký, Lýdia Vadkertiová, Ján Majerník és Ján Simonovič mondja el nemegyszer bíráló

Next

/
Thumbnails
Contents