Irodalmi Szemle, 1983

1983/3 - Koncsol László: Csak zárt magának, Szürkéjén átdereng, Önsúlya tartja össze (versek)

önsúlya tartja össze

Mélyén egy másik lét: csörömpölő, kemény. Nem változik: csak van, a tűzre várva, mely lesz [ha lesz] s kioldja. Vetemény: lesz-lényegét kristály alakba zárja.

Nagy, nyers tömeg: nem lakja eszme, gondolat, s nem járja át. Önsúlya tartja össze.

Nem is beszél: egy szörnyű hangot hajtogat. Nincs vegytana, mi részét részbe kösse.

Széthordja szárnyain a fojtó szélvihar.

Halál spórái: szájba, földre, vízbe.

Mint mérges eszme-gomba: pusztulást fial.

Szétmálló egység: földön, föld alatt, mint himlő, zsenge törzsön, szertehintve. Amilyen volt, mindenhol az marad.

Önarckép — Törtető, olaj, farostlemez