Irodalmi Szemle, 1983

1983/2 - Koncsol László: Az álom zúg, Ha árny vagy fény. Ring héjtalan (versek)

KONCSOL LASZLÖ

Villámütés, ökölcsapás.

Kint-bent kutak, tömlők — a titka. Tesz-vesz, forog, csak tárva-nyitva. Belőle nyílt a robbanás.

Susog az álmos félhomály.

A tárgyakon átjár a lélek.

A fényen túl egy másik élet.

Mind megvakul, ki szembeáll.

Formákba öntöm — szétpereg.

A zöld homály, a szellemek ... Bércet olvaszt lehelletével.

Bújik, kitér, játszik velem.

A déllel fent, majd este lenn. Zúgás. Egy zörgő ablak éjjel.

Ha árny vagy fény

Jötte öröm, halál vagy szenvedély.

Benső mocorgás, néma zaj, sugallat. Lekötném — fordul, más zajokra hallgat. Elemet, kincset, mindent rejt e mély.

Kisded csapat a fénylő mag körül.

Általa minden tárgy átlelkesülhet.

A tárló mély falára kép vetülget.

Ha messze is, fény-árnya rám terül.

Az álom zúg