Irodalmi Szemle, 1983

1983/10 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: A huszita magyar bibliafordítás problémái

holott ebben az időben Húsz helyesírása még Csehországban sem tudott elterjedni. Palacký ugyanis azt mondja Húsz helyesírási szabályainak elterjedéséről, hogy Húsz életében magára maradt helyesírási reformjával, kortársai nem fogadták el azt. Csak halála (1415) után vették át a táboriták, ezektől pedig a cseh-morva testvérek. Tudvalevő, hogy a cseh-morva testvérek a XV. század végén átvették a vezető szerepet a cseh irodalom fejlesztésében.10 Ök terjesztették el Húsz helyesírási reformját, de az csupán a XVI. században, a könyvnyomtatás elterjedésével vált általánossá Csehországban.11 (A Králicei Bibliát 1572-ben adták ki, s ennek a nyelve vált a szlovák evangélikusok irodalmi nyelvévé is.)

íme, száz évnél több kellett ahhoz, hogy Húsz helyesírási reformja elterjedjen Csehországban. S nekünk, magyaroknak, van egy 1416—1435 tájáról való bibliafordításunk, mely Jakubovich és Melich véleménye szerint Húsz helyesírásának a hatását tükrözi. Csehországban először a táboriták fogadták el Húsz helyesírási reformját; a táboriták 1422 és 1452 között élték virágkorukat. A magyarok (vagy csupán a bibliafordítók) szinte megelőzték a cseheket Húsz helyesírási elveinek elfogadásával. Palacký megállapításai mindenesetre gondolkodóba kell, hogy ejtsenek bennünket.12 Timár Kálmán (i. m. 21.) nincs teljesen meggyőződve a biblia helyesírásának és Húsz írásmódjának egységéről. Sőt, azt mondja, ha az ember összehasonlítja bibliánkat Húsz Ortographia Bohemicájával (ez tudvalevőleg Húsz sajátkezű írásában maradt az utókorra), ~ az ember nem tapasztalja azt a feltűnő egyezést, amelyet Jakubovich és Melich állít. Nem tartja lehetetlennek, hogy a Bécsi-, Müncheni-kódex és társai más szláv, talán rendi hatást tükröznek vissza, amely esetleg Húsz helyesírásának is forrása lehetett. A kérdést Timár csak felveti, felelni nem tud rá. Egyébként ha a Husz-féle helyesírás kódexeinkre való hatását kétségtelennek fogadjuk el, ebből még nem következik az, hogy Húsz helyesírási reformját csak Tamás és Bálint huszita papok ismerhették és hozhatták magukkal Prágából. A prágai egyetemet sok magyar diák látogatta, s a magyarok az egyetemen egy nemzetet (natio) képeztek a csehekkel. Hogy a magyar tanulók száma a prágai egyetemen elég tekintélyes lehetett, arra nézve utalunk Schrauf Károly13 és Tóth Szabó Pál 14 műveire, ahol ezek név szerint fel vannak sorolva. Legyen elég megemlítenünk Hunfalvy Pál nyomán15 azt a jellemző tényt, hogy 1415-ben, éppen Húsz halálra ítélésének évében, magyar állampolgár, Budai Bereck lett az egyetem rektora. Abból tehát, hogy a biblia Húsz helyesírási reformját követi, még nem következik szükségképpen az, hogy maguk a bibliafordítók is husziták voltak. A prágai egyetemen megfordult katolikus világi és szerzetes papok is megismerkedhettek az új cseh helyesírással.

A LENGYEL KÖZVETÍTÉS LEHETŐSÉGE

A cseh helyesírás nemcsak közvetlenül, hanem lengyel közvetítéssel is eljuthatott Magyarországba. A magyar tanulók sűrűn látogatták a krakkói egyetemet. Mutatkozik is némi hasonlóság kódexeink írásmódja s a lengyel helyesírás közt.16 Ez természetesen annak az eredménye, hogy a cseh szellemi művelődés a lengyel népre is átsugárzott, sőt a cseh nyelv Lengyelországban és Litvániában a diplomácia nyelve lett. 1386-ban Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem került a lengyel trónra; ő Húsz Jánossal is levelezésben volt. Ulászló király és Vitold Sándor nagyherceg meghívására 1413-ban lengyel, litván és orosz földre utazott Prágai Jeromos. Jagelló Ulászló és utódai, a Jagellók (1386—1572) alatt a cseh nyelv lett Lengyelországban a királyi udvar nyelve. Sőt, 1413 tájáig oly élénk volt a lengyel—cseh szellemi érintkezés, hogy a cseh nemcsak udvari nyelv lett Lengyelországban, hanem szélesebb körben is éreztette hatását. Mátyás király is adott ki okleveleket cseh nyelven. Palacký szerint a XV. század elején már az a folyamat volt kialakulóban, hogy a cseh nyelv nemcsak a Jagellók udvari nyelvévé, hanem általában a róm. kát. szlávok köznyelvévé, tehát a tanult emberek érintkezési nyelvévé válik.

Látjuk ebből, hogy a cseh művelődés, elsősorban a nyelv és helyesírás, két csatornán is utat talált Magyarországba, s ha cseh hatásról beszélünk a régi magyar helyesírás fejlődésében, mindig fölmerülhet a kérdés: közvetlen volt-e ez a hatás, vagy közvetett?

A bibliafordítás jelentőségével a magyar nyelv és helyesírás fejlődése szempontjából újabban Kniezsa István foglalkozott szakszerűen, A magyar helyesírás története (Budapest 1959, 2. kiadás) c. könyvében: „A kódexek korában azonban a királyi kancellá