Irodalmi Szemle, 1982

1982/10 - Takács András: A CSEMADOK és a csehszlovákiai magyar néptáncmozgalom

szervezte az első, kéthetes vezetőképző tanfolyamot. Idős táncmesterek, tanítók, lelkes, kultúrát szerető munkások, mezőgazdasági dolgozók jöttek el a tanfolyamra. Tánckompozíciókkal ismerkedtek meg, s az oktatáshoz szükséges elméleti ismeretekkel tértek haza, csoportjaikhoz. Az első tanfolyamot követte a többi, majd 1955-től kerületi, ill. járási tanfolyamot is szervezett a CSEMADOK KB.

A tanfolyamokat évente rendezték, általában két hétig tartottak. Szervezője 1956-ig a CSEMADOK KB volt, majd az 1954-ben létesített Szlovákiai Népművészeti Központi Ház nemzetiségi osztálya (jelenleg Népművelési Intézet) vette át a szervezési munkát. 1957-től az Intézet biztosítja az amatőr tánccsoportok vezetőinek felsőfokú képzését, műsorral és metodikai anyaggal látja el az együtteseket. Központi, ill. kerületi szinten a szakmai képzés már módosult. Áttértek a három-, ill. kétéves levelező oktatási rendszerre. A koreográfus-asszisztens képző tanfolyamon átlagosan 20-25 személy végez. A sikeresen vizsgázó hallgatók oklevelet kapnak, amely középfokú népművelői képesítést jelent.

Az ötvenes évek elején elérkezett az idő, hogy megalakuljon egy hivatásos népi együttes. Ag Tiborral ketten sokat dolgoztunk az együttes megalakulásáért. Hozzánk csatlakozott 1953 januárjától Béres József, aki később az együttes igazgatója lett. A tavasz folyamán felvételi vizsgákra hívták meg az érdeklődőket. Akik a vizsgákon megfeleltek, 1953. május 25-én Budmericén háromhetes művelődéspolitikai tanfolyamon vettek részt. Ettől az időponttól számítjuk az együttes megalakulását. Az előadásokkal kezdetét vette a szakmai kiképzés is. A tagok és a vezetők határtalan lelkesedéssel dolgoztak.

A háromhetes művelődéspolitikai tanfolyamon tisztázódott az együttes statútuma, meghatározták működési helyét, kinevezték vezetőit, jóváhagyták az előzetes műsor- és költségvetési tervet. Az együttes a CSEMADOK KB-hoz tartozott, szakmai szempontból pedig a Szlovák Információs és Népművelési Megbízotti Hivatal irányította. Az együttes igazgatója Béres József, művészeti vezetője és karnagya Ag Tibor, a tánckar művészeti vezetője és koreográfusa pedig Takács András lett. Később csatlakozott az együtteshez Hemerka Olga, Szíjjártó Jenő és Kvočák Jozef. Az együttes — most már Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, Népes — június végén átköltözött Galánta mellé, Hodyba. Hody lett az együttes állandó székhelye. Énekkari és tánckari tagsága műkedvelőkből toborzódott. 1953 augusztusában az együttes kétszer lépett fel: Pozsonyban és Nagymegyeren.

A Népes lankadatlan szorgalommal kutatta és gyűjtötte Csehszlovákia magyarságának népi hagyományait: családi ünnepek, faluünnepek szokásait, az egyes munkaalkalmakhoz kötődő népszokásokat, dalokat, táncokat, a zenei hagyományt, egy-egy falu vagy szűkebb tájegység viseletanyagát. Mindezt azért, hogy ezekből a hagyományokból építse íel műsorát. A zenekar, az énekkar és a tánckar első műsora már javarészt a hazai néprajzi gyűjtés anyagából készült. 1954 áprilisában, Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Színházban volt a Népes ősbemutatója. A bemutatkozás nagy, nemzetiségi, kulturálispolitikai ünnep volt. A bemutatóra a népművelési mozgalom felfelé ívelő pályaszakaszában került sor. A műsor, az együttes fellépése sikeres volt. A közönség az alábbi táncszámokat láthatta: Hemerka Olga: Üvegestánc, Kukoricafosztó; Kvočák Jozef: Sár- dózás; Takács András: Vetélkedő, Huszár verbunk. Május végén, a komáromi Jókai- szobor leleplezésekor, a Népes műsorát a magyar írók küldöttsége is megtekintette. Köztük volt Veres Péter, Szabó Pál és Illyés Gyula. Veres Péter a táncokat tisztáknak, íinomaknak és változatosaknak mondta a Fáklyának tett nyilatkozatában.

A Népes nyári és őszi országos körútjai — tájoló fellépései — szintén nagy sikert arattak. Ügy várták őket mindenütt, ahogy a legkedvesebbeket szokás várni.

Az együttes munkája példát adott az amatőr táncosoknak is. Beszélgetésekre, tapasztalatcserére hívta meg az amatőr tánccsoportok vezetőit, ill. elküldte szakembereit hozzájuk. Ez az együttműködés nagyon hasznosnak bizonyult.

Sajnos, a hivatásos együttes rövid életű volt. 1955 elején a hivatalos szervek adminisztratív úton beszüntették működését. Tagjai szétszéledtek, visszatértek eredeti foglalkozásukhoz, többen hivatásos szlovák együtteseknél kaptak helyet, sokan a kulturális élet irányításában vállaltak szerepet. Az Ifjú Szívek félhivatásos együttes munkájába is bekapcsolódtak páran.

A Népes megszűnése után a CSEMADOK vezetősége a járásokban a hármas tagoltságú