Irodalmi Szemle, 1982

1982/10 - Debrődi D. Géza: A Kodály-napok és a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom

a nagymegyeri művelődési ház vegyeskara kapott. Ezüstkoszorúval jutalmazták a CSEMADOK berencsi vegyeskarát, a Galántai Kodály Zoltán Daloskört, a rozsnyói Munkásdalárdát és a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tanszékének vegyeskarát. Bronzkoszorút a CSEMADOK szepsi vegyeskara kapott. A többi kórus színvonalban akkor még a követelmények alatt maradt. Az eredményhirdetés után a közönség és a kórusok egy szlovák és egy magyar népdalt énekeltek közösen, Vass Lajos vezetésével. A négyezer torokból felszálló ének (Tri dni ma naháňali, ill. Gerencsért utca) maradandó élményt nyújtott a résztvevőknek.

A II. Kodály-napok pozitívumaként szakmai szempontból az igényesebb kórusművek műsorra tűzését és színvonalas megszólaltatását könyvelhetjük el. A Koszorú-pályázat meghirdetésével megnyílt az út a fesztivál versenyjellege felé, bár az érzékenyebb kórusvezetők (kórusok) idegenkedtek ettől. Sértette őket, ha nem szereztek minősítést, illetve volt, aki a megszerzettet tartotta képességén alulinak. Ennek ellenére kórusmozgalmunk elindult azon az úton, amelyen a világ kórusmozgalma jóval előttünk haladt. A kezdet velejárójaként fogva fel az említett problémát, szövetségünk az 1975-ös évre ismét meghirdette a Koszorú-pályázatot. Bátran tehette, hiszen három év alatt megkétszereződött felnőttkórusaink száma. A CSEMADOK Központi Bizottsága a CSMTKÉ-t és az Ifjú Szíveket nem számítva 86 énekkart tartott nyilván.

Az újonnan alakult kórusok a II. Kodály-napokat követően énekkari találkozókat, népdalesteket szerveztek és baráti kapcsolatokba léptek más járások, kerületek kórusaival, sőt az országhatáron túliakkal is. Ebben a pezsgésben a CSEMADOK KB sem maradt tétlen. 1973-ban a kezdő kórusok részére Losoncon szervezett fesztivált. 1974- ben Érsekújvárott került sor a II. Csengő Énekszó fesztiválra, majd a Kodály-napok előtt, 1975. május 9-én tartották Rozsnyón a munkásénekkarok I. fesztiválját, a rozsnyói Munkásdalárda megalakulásának 110. évfordulója alkalmából.

Feltétlenül említést érdemel, hogy a Népművelési Intézet és a CSEMADOK KB közösen törekedett a csehszlovákiai magyar kórusirodalom megteremtésére is. Pályázati felhívásaikra egyre értékesebb kórusművek érkeztek. Schleicher László, Németh—Šamorínsky István, Rajter Lajos és Szíjjártó Jenő személyében zeneszerzőkre találtunk, akiknek művei jelenünkhöz szóltak és jövőt ígértek.

A III. Kodály-napok

1975. június 21-én, szombaton kiállítás megnyitásával vette • kezdetét az ünnepség. A rozsnyói Munkásdalárda 110 éves tevékenységének fennmaradt emlékei kerültek bemutatásra a galántai jnb épületének előcsarnokában. Délelőtt dr. Sárosi Bálint zenetudós, az MTA népzenekutatója tartott előadást Kodály Zoltán életének és munkásságának eddig kevésbé ismert mozzanatairól.

A szombat délután ismét a járási gyermekkórus-fesztivál ideje volt. Az esti, a fel- szabadulás 30. évfordulójának ünnepségeivel egybekötött műsort a taksonyi művelődési házban tartották. A III. Kodály-napokon szereplő felnőttkórusok Pereden, Hidaskürtön, Szelőcén, Zsigárdon, Jókán és Vágán adtak énekkari hangversenyt.

A vasárnap délelőtti akusztikai próbák után délután koszorúzási ünnepséggel kezdődött a III. Kodály-napok fesztiválműsora. Lenin galántai szobrának ünnepélyes megkoszorúzását színes felvonulás követte, a városon át a szabadtéri színpadig. A fesztivál a galántai járás énekkarainak köszöntőjével kezdődött: Kodály Zoltán Fények ragyogása és Bárdos Lajos Érik a som című kórusműveit énekelték.

A III. Kodály-napokon (fellépési sorrendben) a következő énekkarok szerepeltek: a Galántai Kodály Zoltán Daloskör (karnagy: Ag Tibor); a dióspatonyi Barátság vegyes kar (karnagy: Molnár Erzsébet); a koloni Zobor Hangja vegyeskar (karnagy: Debrődi D. Géza); a dunaszerdahelyi JNK női kara (karnagy: Jarábik Imre); a CSEMADOK berencsi vegyeskara (karnagy: Kazán József); a rozsnyói Munkásdalárda (karnagy: Kardos Éva); a füleki férfi Munkásdalárda (karnagy: Csaba Miklós); a nagymegyeri VMH és CSEMADOK vegyeskara (karnagy: Ág Tibor); a gömörhorkai Sajó Völgye vegyeskar (karnagy: Máté László); a somorjai HÍD vegyeskar (karnagy: Pokstaller László);