Irodalmi Szemle, 1982

1982/10 - Felletár Béla: Mikulás Schneider-Trnavský levelei dr. Péczely Attilához

Akihez a levelek íródtak

A közölt három levél kapcsán elsősorban a címzett kilétére kell fényt derítenünk. Dr. Péczely Attila orvos, népzenekutató 1897-ben született Rákosszentmihályon és 1964-ben halt meg németországi rokonlátogatás közben. Gyermek- és ifjúkorának fő színtere a Zala megyei Kiskomárom volt (ma Zalakomár). Életének javarészét a délalföldi Hódmezővásárhelyen töltötte. Orvosként indult az életbe, de hovatovább egyre többet foglalkozik zenével: kamaramuzsikálással, zenei ismeretterjesztéssel, társadalmi ízlésfejlesztéssel, főképpen pedig Kodály és Bartók szellemében folytatott népzene- kutatással. Végül teljesen ehhez a tevékenységhez pártol, és néprajzos muzeológusként megy nyugdíjba. Igaz, ehhez az is hozzájárul, hogy a személyi kultusz idején megfosztják orvosi állásától.

Életében több kisebb kiadványa jelent meg a Magyar Kórus Kiadónál. Napilapokban, folyóiratokban megjelent cikkeinek se szeri, se száma. Nagyobb lélegzetű munkái azonban kéziratban maradtak. Péczely 1923-ban került kapcsolatba Kodály Zoltánnal, amikor orvostanhallgató korában Kodály összehasonlító népzenetudományi előadásait hallgatta a Zeneakadémián. Ez a kapcsolat később életreszóló barátsággá fejlődött. Az, hogy mindketten ugyanabba a középiskolába, a nagyszombati kegyesrendi gimnáziumba jártak, a véletlen műve. Péczely 1907 és 1912 között, tehát mintegy 15—20 évvel Kodály után volt nagyszombati diák. A tanárok közt olyan is akadt, aki mindkettőjüket tanította. Schneider-Trnavský Kodálynak osztálytársa, Péczelynak pedig tanára volt. A sok közös emlék adta Péczelynek az ötletet, hogy regényt írjon Kodály diákéveiről. Ilyen irányú érdeklődésre érkezett Schneider-Trnavský első Péczelyhez írott levele. A regény végülis nem készült el.