Irodalmi Szemle, 1982
1982/1 - — k —: Holmi
pillanatok alatt lerombolja. A kérvények, jelentések, levelek — stilisztikai fogásként — a regény hangulatát feszültebbé teszik. A groteszk világkép, a csendesen meditáló ironikus hajlam, valamint a történelem paradox értelmezése Okudzsava erőssége. Varga József HOLMI Csanda Sándor Fábry Zoltán c. könyvéről ír Robotos Imre a Korunk 81/7—8-as számában Egy magatartás dicsérete címmel. Robotos Imre szerint a könyv monográfiái igénnyel készült, de a Fábry-életművet mégsem mutatja be átfogóan — bár „szemléleti tisztasággal hangsúlyozza Fábry jelentőségét.” Cselényi László Jelen és történelem c. montázsát találjuk az Életünk 81/12-es számában. A montázst Bata Imre vezeti be Ráhangolódások egy költői műre c. írásával. Cselényi Jelen és történelem c. műve „kísérlet a személyiség újraalapítására”. A Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok eseményéről, a Fábry-sír megkoszorúzásáról közöl egy felvételt az Űj Tükör dec. 13-i száma. A felvétel mellett Gál Sándornak a koszorúzás alkalmából elmondott beszédét olvashatjuk. Fónod Zoltán Hagyományunk: a Sarló c. írásából közöl részletet a Kritika 81/12-es száma — az Ablak rovatban. Forbáth Imre aforizmáiból olvashatunk a Népszabadság dec. 31-i számában. Az aforizmák a költő hagyatékából valók, Sándor László tette őket közzé. Gáli Ernő a Korunk 81/11-es számában Egy nemzetiségi irodalom önvizsgálata c. írásában az Irodalmi Szemle 81/4-es és 81/5- ös számainak ankétjára reagált. Hangsúlyozza, hogy a meglévő önkritikát kell irodalmunkban erősíteni, maradandó értékek létrejöttének érdekében. Grendel Lajos Éleslövészet c. regényéről egyértelműen pozitív kritikákat olvashatunk az Életünk 81/11, a Tiszatáj 81/12, és az Űj Tükör dec. 13-i számában. Jakab István Nyelvünkről—nyelvünkért c. könyvéről ír a Műhely 81/4-es számában Böröndi Lajos A nemzetiségi nyelvművelés c. recenziójában. Jakab István könyve „segít leküzdeni a kétnyelvűségből adódó nyelvi zavarokat”. A magyarországi nyelv- művelés számára a Szlovák sajátosságok magyar mezben c. fejezet a leginkább érdekes. Ezt a fejezetet ismerteti bővebben a recenzió. Kovács Endre Korszakváltás c. könyvéről ír Csulák Mihály a Népszava dec. 13-i számában. A Megközelítés c. antológiáról olvashatunk az Életünk 81/11-es számában. Má- nyoki Endre recenziójában kiemeli Kendi Mária és Soóky László „teljesítményét”, és úgy véli, fejlődésükhöz egyénibb hangjuk nagyobb távlatot biztosít a többiekénél. A folyóiratban Somos Péter, Soóky László, Kendi Mária és Bettes István versei szerepelnek, valamint Lipcsey György munkái Tóthpál Gyula felvételeiben. Magna Moravia címmel írt Zászlós Levente a Mozgó Világ 81/12-es számában a Nagymorva Birodalom c. könyvről. Recenziójában a „remek képanyagon” kívül Rácz Olivér fordítói munkáját méltatja. Jaroslav Seiferttel, az ún. wolkeri költőnemzedék élő tagjával beszélgetett Zádor András. A beszélgetést a Kritika 81/12-es számában olvashatjuk, Az irányzatok hagynak el bennünket címmel. A Thália Színpad decemberi számunkban már említett bemutatóiról írnak a Film Színház Muzsika dec. 5-i számában és az Élet és Irodalom nov. 24-i számában. Az Élet és Irodalomban Varjas Endre Ku- darcológiai tanulságok c. írásában a bemutatókat olyan színházi eseménynek tartja, „mely méltán mérhető a magyar színikultúra legnagyobb teljesítményeihez”. Gá- gyor Péter és Szigeti László „színházteremtő” művészete teljesedett ki e két bemutató alkalmával. Varga Imre Bosch táblaképe c. versét közli az Életünk 81/11-es száma. A Mozgó Világ 81/12-es számában pedig a költő Szelek városa c. versciklusából közöl részletet. Zalabai Zsigmond Versszerűség és világkép a szlovákiai magyar költészet tükrében c. tanulmányát közli a Kortárs 81/12- es száma. — k —
