Irodalmi Szemle, 1982

1982/9 - Jakab István: A csehszlovákiai magyar nyelvművelés legfontosabb kérdései III.

még csak a sajtóban, nem pedig az iskolákban, vagy legalábbis nem minden iskolában. Sok pedagógus és tanuló talán fel sem figyelt még erre a változásra, s ha felfigyelt is, időbe telik, amíg elhagyják a megszokott kifejezést, illetve felcserélik a szokatlanabbal. Nem arról van szó, hogy a tanító most már fölösleges volna nyelvünkben, mert kiszorítja a pedagógus. Hanem éppen arról, hogy mindkét szóra szükségünk van, s mi csak az egyiket használtuk.

Az elért eredmények tehát — bár kimutathatók — még nem teljesek, nem általánosak. Egyelőre úgyszólván csak a sajtó nyelvére korlátozódnak, az általános nyelv- használatban még meg kell küzdeni értük. Az újságok könnyebben váltják fel egyik szót a másikkal, mint maguk a beszélők, akiket köt a több évtizedes nyelvszokás. De azt is tudjuk, hogy a sajtónak igen nagy szerepe van a nyelvhasználat formálásában, sőt átformálásában is. Ezért merjük azt állítani, hogy az ott elért eredmény már fél siker. Csak idő és türelem kérdése, hogy az ott használt formák és jelentések közismertté, közhasználatúvá váljanak. A sajtó mellett sokat tehetnek a pedagógusok is, ha kellő figyelemmel követik nyelvművelésünk törekvéseit, s a fiatal nemzedék nyelv- használatát már az iskolában helyes mederbe terelik.

Feladatunk tehát van bőven. Ezeket még 1973-ban meghatároztuk pontosabban, azóta is tervszerűen e feladatrendszer szerint dolgozunk, s eszerint szándékozunk tevékenykedni a jövőben is. íme, e rendszer:

1. A FÖ FELADATOK

A) A csehszlovákiai magyarok nyelvi műveltségének emelése

a) a magyar nyelv rendszerének és törvényeinek megismertetése;

b) a nyelvhasználati készségek fejlesztésével.

B) A nyelv fejlődésének és használatának figyelemmel kísérése s e megfigyelés tapasztalatainak a magyar nyelvtudományi kutatások eredményeivel való összevetése és értékelése után

a) az új pozitív jelenségek elterjedésének elősegítése;

b) az új és régi negatív jelenségek elleni harc szervezése;

c) a fejlődésben lemaradt belső nyelvtípus, stílusszint, stílusréteg, csoportnyelvi szókészlet stb. fejlődésének elősegítése.

2. A NYELVMŰVELÉS HATÓTERÜLETEI

A nyelvművelés hatásának elsősorban a következő területekre kell irányulnia:

a) a lapszerkesztőségek, könyvkiadók, színházak és a rádió dolgozóinak nyelvhasználatára;

b) az iskolák pedagógusainak és tanulóinak nyelvhasználatára; ej a dolgozó tömegek nyelvhasználatára.

3. A NYELVMŰVELÉS TERVEZETT FORMÁI

A) A szerkesztőségeknek, kiadóknak, színházaknak, valamint a rádió magyar szerkesztőségének

a) nyelvhelyességi-nyelvhasználati problémákat elméleti és gyakorlati módon boncolgató előadások, szemináriumok szervezése az említett közületek vezetőségének, szak- szervezetének, az újságíró-szövetségnek és más illetékes szerveknek a támogatásával, elsősorban a következő témakörökről: a magyar nyelv rendszere és törvényei; a nyelv- helyesség fontosabb tudnivalói; a vulgarizmus és a nyelvjárásiasság hatása a sajtó, rádió és a színházak nyelvhasználatára;a szóhasználat jelentéstani problémái; az idegen hatások és az ezekkel magyarázható szóhasználati, valamint mondatszerkesztési problémák; terminológiai és helyesírási kérdések; a mondatfelépítés logikai és nyelvi zavarai;

b) szükség esetén segtíségnyújtás megfelelő képzettségű nyelvi dolgozó kiválasztásához;