Irodalmi Szemle, 1982

1982/9 - Jakab István: A csehszlovákiai magyar nyelvművelés legfontosabb kérdései III.

annak, hogy másutt nemigen észlelhetők, annyira elszomorító, hogy éppen ezen a területen vernek gyökeret — ha hagyjuk —, amelyen a csehszlovákiai magyaroknak nemcsak egy szűkebb köre veheti át őket, hanem a jelen és a jövő ifjú nemzedékének minden tagja, hiszen az iskolával mindenki kapcsolatba kerül rövidebb-hosszabb időre. Egyébként a szlovákban is a belviszonyt kifejező elöljárós alakokat tartják választékosabbnak.

4. HELYESÍRÁSI HIBÁK — A SZLOVÁK HELYESÍRÁS HATÁSÁRA

A nyelvhasználati hibák közé tartoznak a helyesírási hibák is. Ezekkel nem foglalkozhatunk részletesebben, hiszen csak a sajtóban előforduló hibákról tudnánk képet adni — nem sokban térnek el a magyarországi sajtóban előforduló hibáktól —, a magántermészetű közlésekben előfordulókról nem. Felmérés nélkül is tudjuk azonban, hogy a helyesírási készségünk is messze elmarad a kívánt szinttől. Ennek oka nemcsak a tanulóknak a helyesírás tanulásától való idegenkedésében, hanem a helyesírás tanításának módszerében, sőt helyesírásunk szabályozásában keresendő.

Mint e fejezet címében is jeleztük, vizsgálatunkat most a szlovák hatásokra szűkítjük le. Abból a tényből indulunk ki, hogy iskoláinkban intenzíven folyik a szlovák nyelv keretében a szlovák helyesírás tanítása, de a magyar nemzetiségű felnőttek is olvasnak szlovák sajtótermékeket, hivatalos iratokat, s így — főként a fiatalabbak és a középkorúak — kétségtelenül kapcsolatba kerülnek a szlovák helyesírással, s ez gyakran hat is a maga sajátos szabályaival az illetők magyar helyesírására. Elsősorban a tanulók írásbeli munkáiban fordulnak elő az ilyen hatásra keletkezett hibák, de a szerkesztőségekhez beküldött kéziratokban sem ritkák.

E hatások főként három területen észlelhetők: a) az ún. intézmény- és több elemű országnevek, valamint a lapcímek, b) a köznévi betűszók helyesírásában, s c) az idézés formájában.

a) Az intézmény- és tö'bb elemű országnevek, valamint a lapcímek helyesírási hibái

Az iníézménynév-en általában az intézmények, hivatalok, vállalatok, szervezetek stb. hivatalos nevét értjük. Mivel a szlovák helyesírás csak a tulajdonnevek első szavának kezdőbetűjét írja nagybetűvel, ezzel a helyesírásmóddal találkozunk olykor a tulajdonnevek magyar formájában vagy a magyar tulajdonnevekben is, noha a magyar helyesírás szerint minden lényeges szót nagy kezdőbetűvel kell bennük írni: Szlovák tudományos akadémia (Slovenská akadémia vied [h.: Szlovák Tudományos Akadémia]); Magyar államvasutak (h.: Magyar Államvasutak); iVz/ugat-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság (Západoslovenský krajský národný výbor [h.: A/í/ugat-szlovákiai Kerületi iVem- zeti Bizottság]); Szlovák statisztikai hivatal (Slovenský štatistický úrad [h.: Szlovák Statisztikai Hivatal]]; Forradalmi szakszervezeti mozgalom (Revolučné odborové hnutie [h.: Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom]); Csehszlovák szocialista köztársaság (Československá socialistická republika (h.: Csehszlovák Szocialista Köztársaság]); Irodalmi szemle (h.: /rodalmi Szemle) stb.

b) A köznévi betűszók helyesírási hibái

A szlovákban nemcsak a tulajdonnévi, hanem a köznévi értékű betűszókat is csupa nagybetűvel írják. Ezzel a gyakorlattal magyarázható a sajátos fogalmakat jelölő magyar köznépi betűszóinknak a csupa nagybetűvel írása: HNB [MNV [h.: hnb]); JNB (ONV [h.: ]nb]); KNB (KNV [h.: knb]); EFSZ [JRD [h.: e/sz]); stb. Ezeknek tulajdonnévi alakulatban is csak a kezdőbetűjük írandó nagybetűvel (Csilízköz Efsz; Nagy- ráskai Hnb; stb.), mint bármelyik köznévnek, mivel a betűszókat is egyetlen önálló szónak minősítjük. Csupa nagybetűvel csak a tulajdonnevek fontosabb szavainak kezdőbetűiből létrehozott betűszókat írjuk: SZTA /Szlovák Tudományos Akadémia); CSSZSZK (Csehszlovák Szocialista Köztársaság) stb.

c) Az idézés helyesírási hibái

A magyar helyesírási szabályok szerint idézhetünk idézőjel között is, gondolatjel után