Irodalmi Szemle, 1982

1982/9 - Pukkai László: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a galántal járás munkásmozgalmának kialakulására

Az 1920-as év munkásmozgalmi eseményekben nagyon gazdag volt. Járásunkban jelentős forradalmi tevékenységnek lehettünk tanúi, ezért nem is szedjük kronológiai sorrendbe az eseményeket, inkább a legkiemelkedőbb akciókat soroljuk fel, azokat, amelyek a kommunista párt alapszervezetei megalakulásának közvetlen előzményei voltak. A föld- és erdőmunkások dél-szlovákiai konferenciáját a választások előtt, 1920. áp­rilis 4-én tartották Pozsonyban (Bratislava). A konferencia legfontosabb határozati javaslatának pontjait a járásunkbeli alsószeli szervezet küldöttei terjesztették elő. Kö­vetelték, hogy a munkaidőt napi 10 órára csökkentsék, gazdasági iskolákat építsenek a környék parasztifjúságának, a munkadók a nagybirtokokon elsősorban a helyi mun­kásságot alkalmazzák és a 14 évnél fiatalabb gyermekeket ne kényszerítsék munkába. Követelték, hogy a kollektív szerződések megkötésekor a munkások is érdekeltek legyenek a tiszta jövedelemben és a részesedésben is. 1920 tavaszán kiéleződött az osztályharc, amelyet a szociáldemokraták baloldali — a marxista baloldal — alsóbb vezetői irányítottak. Az osztályharc forradalmi központja a galgóci járás volt, de átterjedt a mozgalom a galántai és más járásokra is. Az április 25-i választásokra is ez a harci szellem a jellemző. A szlovákiai választásokon 510 351 választó szavazott a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt jelöltjeire. Dr. Drbohlav főszolgabíró 1920. július 19-én jelentette a megyei hivatalnak, hogy július 18-án Szereden ún. népi tábort szerveztek. A tábor résztvevői követelték a nagy­birtokok, a gyárak, a bányák szocializálását, valamint a békeszerződés aláírását a szov­jetek államával. A nagygyűlést Ternény Michal nyitotta meg, szónokai Ján Doležel, a brnói Rovnosť szerkesztője és a trnavai Kubai voltak. A helyi szociáldemokrata pártszervezetek aktivitása szeptemberben sem csökkent. A figyelem középpontjába az 1920. szeptember 19-ére összehívott martini szlovákiai kongresszus került. A kongresszusra a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt XIII. kong­resszusa előtt került sor, amelyet Prágában tartottak 1920. szeptember 25—28-a között. A fő kérdés, amelyre a martini kongresszuson feleletet vártak, az volt, hogy vajon a szlovákiai szervezet csatlakozik-e a III. Internacionáléhoz, s milyen összetételű legyen a szlovákiai Akciós Bizottság, amelynek a XIII. kongresszuson állást kell foglalnia az ott elhangzottakkal kapcsolatban. A rendőri jelentésekből tudjuk, hogy a gányi, a szeredi, a vágai és a sopornyai alapszervezetek különösen aktívan működtek a XIII. kongresszus idején. A kongresszuson kétfelé vált a szociáldemokrata mozgalom. A marxista baloldal ekkor tette meg az első lépést az igazán forradalmi munkáspárt létrehozásához: megalakult a a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt, amely a decemberi általános sztrájkkal szerette volna a maga oldalára állítani a hatalmas munkás- és agrárproletár töme­geket. Az általános sztrájk járásunkat sem kerülte el. Járásunk az agrárproletariátus leg­mozgalmasabb központjává vált. Már december 13-án 300 munkás szüntette be a mun­kát Salgočkán, Nemeskürtön és Sentén, majd 16-án csatlakozott hozzájuk a Tornóc, Farkasd és Vecse környékén elterülő nagybirtokok munkássága is. Ezeket az adatokat abban a jelentésben olvashatjuk, amelyet a vágsellyei főszolgabíró a megyei hivatalnak küldött. IV. A marxista baloldal a decemberi sztrájkban vereséget szenvedett, így kénytelen volt a sztrájkot beszüntetni. Megkezdődött a vereség okainak értékelése, utána egy új elha­tározás született: megszervezni az igazi forradalmi munkáspártot, a kommunisták cseh­szlovákiai pártját. A szlovákiai marxista baloldal képviselői kéthónapos, alapos előkészület után 1921. január 16—17-ére Fenyőházára (Ľubochňa) hívták meg a szervezetek küldötteit. A kong­resszust a fenyőházi Kollár-házban január 16-án fél tízkor nyitották meg. A megnyitón hozzávetőleg 300 küldött volt jelen, akik Szlovákia összes nemzetének és nemzetiségé­nek kommunistáit képviselték. František Kubač már január 22-én ismertette a szeredi baloldal képviselőivel fenyő­házi tapasztalatait. Kubačon kívül járásunk területéről a szlovákiai alakuló kongresz-

Next

/
Thumbnails
Contents