Irodalmi Szemle, 1982

1982/9 - Pukkai László: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a galántal járás munkásmozgalmának kialakulására

Járásunkban az 1918-as évben a kusza, bonyolult helyzet ellenére Is a szociáldemokraták felújították tevékenységüket.

Szereden a szociáldemokrata párt alapszervezete Scherbauer Gejza elnökletével, Ku- bač František, Ac Dominik, Sloboda Ondrej és Ternény Michal vezetőségi tagok hathatós támogatásával 1918 novemberében kezdte meg tevékenységét.

A szociáldemokrata párt alapszervezetei az agrárproletariátus körében is megkezdték tevékenységüket. A rendőrségi Jelentések szerint Tornócon és Alsószeliben a mező- gazdasági munkások 65 %-a (kb. 500-500 földmunkás) lett tagja a szociáldemokrata pártnak.

A Galánta környéki szociáldemokrata páijt alapszervezetei közül, a Robotnícke noviny 1919. január 21-i számában közölt cikk szerint, a legerősebbek a következő falvakban működtek: Szered, Galánta, Vágsellye, Tornóc, Šalgočka, Vága, Diószeg, Nagyfödémes, Deáki, Pusztakürt, Alsószeli és Pata.

A Robotnícke noviny február 8-i száma arról számolt be, hogy Báb, Galánta, Vága községekben a nincstelen parasztok elfoglalták a földbirtokosok földjeit, élelmiszereket osztottak szét és határozott lépéseket tettek a lakáskérdés megoldása érdekében is.

Felsőszeliben az Eisler-nagybirtokról a falu lakossága 8 borjút és üszőt vitt el, amiért a nagybirtokosnak Zoch főispán sajnálkozását fejezte ki.

A diószegi cukorgyári munkások még a szociáldemokrata párt helyi szervezetének megalakulása előtt, 1918-ban, járásunkban elsőként megalapítják a munkástanácsot. A munkástanács az 1919-es év elején Kuffner bárótól szerződés alapján átvette a gyárat. A munkástanács elnöke Szalay Rezső volt, aki később részt vett a fenyőházi kongresz- szuson is.

A forradalmi láng elérte Közép-Európát. 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot.

A csehszlovák politikai csoportosulások mindegyike másképp reagált a magyarországi eseményekre. A munkásmozgalomnak az a része, amely kivonta magát a II. Internacionálé opportunizmusa alól, várta a Magyar Tanácsköztársaság katonáit. Remélte, hogy segítségükkel nálunk is bekövetkezik az új, az oroszokéhoz és a magyarokéhoz hasonló szocialista fordulat. Abban reménykedtek, hogy a köztársaság megalakulásakor a szociális problémák megoldódnak. A munkásosztály opportunista része várakozó álláspontra helyezkedett.

A cseh burzsoázia más véleményen volt. Félt a radikális fejlődéstől, országszerte — járásunk területén is, amelyet 1919 januárjában volt közigazgatási fennhatósága alá — ostromállapotot hirdetett ki. Minden erejével arra törekedett, hogy gátolja a forradalmi eszmék elterjedését az új államban.

Járásunk parasztsága és munkássága várta a vöröscsapatokat. František Kubač, járásunk egyik kiemelkedő munkásvezére, a Roky 1917—1921 v Seredi című munkájában ezekre az eseményekre Így emlékezik vissza: „Amikor a magyar Vörös Hadsereg csapatai Komáromban voltak, és várható volt, hogy átkelnek a Vágón és Tornócot a hatalmukba kerítik, a jobboldali szociáldemokraták menekülni kezdtek. A forradalmi munkásság Szereden ellenben előkészült fogadásukra. Állandó szolgálatot teljesítettünk, vártuk őket, csatlakozni akartunk hozzájuk ... A helyi szociáldemokrata szervezetben éles viták folytak a magyarországi eseményekről. A forradalmi balszárny a magyar- országi munkásságnak segítséget akart nyújtani, a jobboldali szociáldemokraták viszont várakozó álláspontra helyezkedtek . .. Küldöttséget menesztettünk a párt vezető egyéniségeihez, köztük Dr. Dérerhez is, valamint a rózsahegyi (Ružomberok) és a ruttkai (Vrútky) munkásokhoz, tehát a legerősebb szlovákiai munkásszervezetekhez, mi a véleményük a Magyar Tanácsköztársaságról. A küldöttség Rózsahegyről és Ruttkáról azzal tért vissza, hogy a rózsahegyi és a ruttkai munkások egyetértenek a magyar munkás- osztály törekvéseivel és segítséget is készek nekik nyújtani.”

Járásunk munkássága a kommunista párt alapszervezeteinek megalakulása előtt is magáénak vallotta az internacionalizmus eszméit.

Nemcsak Szered, hanem az egész környék munkássága felkészült a Magyar Tanács- köztársaság hadseregének fogadására. Michal Dzvoník Ohlas VOSR na Slovensku című munkájában így ír: „Sopornya, Tornóc, Vágsellye, Nagyfödémes, Galánta, Vága és más községek munkássága forradalmi lelkesedéssel készülődött a nagy feladatokra.”