Irodalmi Szemle, 1982
1982/8 - KRITIKA - Mayer Judit: A magyar—szlovák és a szlovák—magyar frazeológiai szótár elemzése
Először a korábban, az 1980-ban megjelent magyar—szlovák frazeológiai szótárral foglalkoznék részletesen. Tudjuk, milyen nehéz eldönteni, hogy egy nyelv nagyon gazdag frazeológiakészletéből melyik legyen az a 2000 egynéhány száz, amelyet általánosan ismert, közhasználatú, fontos szókapcsolatként fel tell venni a szótárba. Külön nehezíti a dolgot, hogy az állandó szókapcsolatok, vagyis frazeológiai egységek körébe igen sokféle szerkezet tartozik. Ezeket például a nemrégiben megjelent Nyelvművelő kézikönyv tíz pontban foglalja össze: 1. terpeszkedő kifejeezések — pl. reményt táplál, tárgyalást folytat, 2. közhelyek, elkopott szólamok — pl. állandó jelleggel, az egész vonalon stb., 3. átvitt értelmű, illetve képes kifejezések — pl. az idő vasfoga, töri a fejét stb., 4. népies mon- dókák, páros, ellentétes, ritmusos kifejezések, rigmusok és töredékeik — éjt nappallá téve, se szeri, se száma stb., 5. az úgynevezett figura etymologicák — pl. kérve kér, folyt on-folyvást stb., 6. köszöntések, udvariassági formulák, szitkok, indulatszókapcsolatok, 7. szólások, szólásmondások, szójárások, szólásmódok, 8. szóláshasonlatok, 9. közmondások, példabeszédek, példaszók, 10. szállóigék, idézetek vagy ezek töredékei. A magyar—szlovák frazeológiai szótár — nagyon helyesen — általában nem vett fel a szótári anyagba úgynevezett terpeszkedő kifejezéseket és közhelyeket. Nem közöl figura etymologicákat, sem udvariassági formulákat; indulatszókapcsolat is csak néhány igen gyakori szerepel benne. Egy-két „divatos”, zsargonízű szókapcsolat azért belekerült, mint pl. jól beadott neki, unja a banánt. A szótár előszava — a Bevezető megjegyzések — a 7. oldalon közli, hogyan határozták meg a szótár számára a frazeológiai egységet. Sajnos ez a fontos mondat hibás. Nézzük csak meg: „a frazeológiai egységet... úgy határoztuk meg, mint olyan állandósult szókapcsolatot, amelyet a képletesség jelentésének megbonthatatlan egysége, valamint a kifejező erő jellemez”. A szlovák nyelvű előszóból idézem a megfelelő mondatot: ... ktoré sa vyznačuje obraznosťou a nerozložitelnostou svojho významu, ako aj expresívnosťou. Vagyis magyarul helyesen: a képletesség, a jelentés megbonthatatlan egysége stb. jellemez. Ezt a meghatározást egyébként el lehet fogadni, s megállapíthatjuk, hogy a szótárba felvett szókapcsolatok ennek megfelelően — egy-két kivételt leszámítva — valóban képletes, megbonthatatlan jelentésű, jellegzetes állandó szókapcsolatok. De nézzük meg, mit tudunk meg még az előszóból. Azt, hogy a szótár mintegy 2200 frazeológiai egységet tartalmaz, hogy minden szókapcsolat magyarázatát feltünteti, s hogy a magyar szókapcsolatnak lehetőleg egyenértékű vagy legalább megközelítőleg egyenértékű szlovák megfelelőjét közli, s hogy ez a szlovák megfelelő lehetőség szerint szintén frazeológiai egység. Ezek után példák következnek arra az esetre, amikor a magyar és a szlovák szókapcsolat jelentés ugyanazon a képes kifejezésen alapul, illetve, amikor a két képes kifejezés szerkezetében kisebb-nagyobb eltérés mutatkozik. És itt meg kel állnunk, mert a Bevezető megjegyzéseknek az erre vonatkozó mondata hibás. Idézem: „Néha kisebb- nagyobb eltérés mutatkozik a magyar és a szlovák frazeológiai egység képletes szerkezetében” — vigyázzunk: nem a szerkezet képletes, itt a képes kifejezés szerkezetéről, felépítéséről van szó (a szlovák nyelvű bevezetőben az obrazová stavba kifejezés szerepel). Következik az az eset, amikor a magyar és a szlovák szókapcsolat azonos jelentésű, de teljesen különböző szemantikai motiváláson alapul. Itt a példák kötzt szerepel egy magyar kifejezés (a szótári részben címszóként is megtalálható), amelyet nem hogy én nem ismerek, mert az nem volna mérvadó, hanem sehol sem találtam meg. Ez a kifejezés: egy suhintással, értelmezve: rendkívül gyorsan, szlovákul: akoby bičom plesol. Az akoby bičom plesol szókapcsolatnak leginkább a magyar egy szempillantás alatt felel meg. Végül azt az esetet ismerteti az előszó, amikor a magyar frazeológiai egységnek nincs meg a szlovák megfelelője, s megállapítja, hogy ilyenkor meg kell elégedni a jellegzetes szókapcsolattal, illetve a magyar frazeológiai egységtől szemantikai szempontból eléggé eltérő szlovák frazeológiai egységgel. Ezt általában el lehetne fogadni, ám a feltüntetett példák szerintem túlmennek ezen az elven. Lássuk csak: talpig becsületes ember, értelmezve: minden tekintetben becsületes, szlovákul: nezlomný poctivec, statočná duša (eddig rendben is van), és következik a szlovák frazeológiai egység: ani muche by neublížil, azaz: a légynek sem árt. Ez szerintem nem hogy eléggé eltérő,