Irodalmi Szemle, 1982

1982/8 - Jakab István: A csehszlovákiai magyar nyelvművelés legfontosabb kérdései II.

talajszétszedés-nek fordítanánk le, hanem akkor is, ha a rozbor-nak más magyar szerkezetben helyes, de ide nem illő megfelelőjét használnánk fel [„talajboncolgatás”), azt kell szem előtt tartanunk, melyik szerkezet vagy összetett szó felel meg neki nyelvünkben. Elsősorban a talaj vizsgálata, a talaj (vegyi) elemzése, illetve a talajvizsgálat, talajelemzés jöhet számításba.

Mindezeket a szempontokat figyelembe véve, vizsgáljuk meg a többi olyan szlovák szót és kifejezést is, amelynek a fordításában hasonló hibát követünk el.

Csak a teljes szókapcsolat megértése és értékelése után fordíthatjuk helyesen magyarra a niečo prejde voľakoho, niečo prejde voľakomu kifejezést. A prejsí igének huszonkét jelentését tartja nyilván a szlovák nyelv értelmező szótára. Elemei ezt az értelmet sugallják: ’átmegy’. Ezzel magyarázható, hogy némelyek ilyen mondatokat szerkesztenek szóbeli közlésükben: „Már átment rajtam az idegesség”; „Átment nekem a fejfájás.” Szlovákul ugyanis így hallják: „Nervozita ma už prešla”; „Bolesť hlavy mi už prešla.” Azt még esetleg őrzik, hogy a ma tárgyat nem fordíthatják az engem-mel ezért határozói vonzatot (rajtam) használnak a tárgy helyett, egyéb körülmény azonban nem zavarja őket.

E szókapcsolat lefordításához tudnunk kell, hogy a prejst igének tárgyas vagy részes- határozós esettel, ha az alany állapotot, érzelmet kifejező szó, ez a jelentése: ’elhagy valakit’, ’elvész’, ’eltűnik’. A magyarban azonban, ha állapotot, különösen betegséget kifejező szót állítunk vele szerkezetbe alanyként, az elmúlik, megszűnik igék lehetnek a megfelelői, s a tárgyi vagy részhatározói vonzatokat nem fordíthatjuk; helyettük az alanyt látjuk el birtokos személyraggal: „Már elmúlt az idegességem”; „Már megszűnt a fejfájásom.” Tehát ez esetben a niečo prejde voľakoho, niečo prejde voľakomu szerkezeteknek nem a szó szerinti valami átmegy valakit, valami átmegy valakinek, hanem az elmúlik valamim, megszűnik valamim szerkezetek felelnek meg.

A doplnit igének a szerkesztettségi megfelelője a betölt, de mivel e két igének alig van közös jelentése (doplniť vek = életkort betölt stb.), s a szlovák ige legtöbbször olyan jelentésben áll, amelyben inkább a feltölt alak felel meg neki (doplniť stav = állományt feltölt, doplniť nádobu = edényt feltölt stb.); főként ez utóbbit használják helytelenül megfelelőjeként akkor is, amikor a jelentésük eltérő: „feltöltik” a határozati javaslatot, a költségvetést stb. A doplniť magyar megfelelői ezekben az esetekben a kiegészít, kibővít, sok más esetben a pótol (hiányt), kikerekít (összeget), kitold (ruhaanyagot) stb.

A pristúpiť — hét jelentése ellenére — még egyben sem fordítható mindenkor a hozzálép igével, csak akkor, ha a szlovák ige ’a szóban forgó személyhez egészen közel lép’ jelentésben fordul elő. Ugyanis ennek a magyar igének csak ez az egy „szűk” jelentése van. Már a dolgokhoz, tárgyakhoz való közellépést sem a hozzálép, hanem az odamegy (hozzá) igével fejezzük ki (ez még a szlovák igének az első jelentéséhez tartozik). Még kevésbé fordíthatjuk — noha olykor fordítjuk — a szlovák igét a következő nagyobb szerkezetekben a hozzálép-pel: pristúpiť ďalšiemu bodu programu našej porady [hozzálép az értekezlet programjának további [következő] pontjához), pristúpiť k riešeniu ďalšieho problému [hozzálép a további probléma megoldásához), pristúpiť k splneniu ďalších úloh [hozzálép a további feladatok teljesítéséhezI stb. A pristúpiť magyar megfelelői ezekben a rátér, áttér, hozzáfog, nekikezd stb. igék lehetnek: rátér [áttér) az értekezlet programjának következő pontjára; hozzáfog (hozzálát, nekifog, nekilát) a másik probléma megoldásához [megoldásának}; hozzáfog [nekifog stb.) az újabb [következő) feladatok teljesítéséhez vagy elvégzéséhez [teljesítésének vagy elvégzésének).

A školenie szót szinte automatikusan az iskolázással fordítjuk magyarra beszédben és írásban egyaránt. Ez a szlovákban általában ’tanfolyam’ jelentésben fordul elő, s ezt a jelentést mi is hozzákapcsoljuk az iskolázás szóhoz. Márpedig ha az iskoláz ige alapján meghatározzuk az iskolázás jelentéseit, megállapíthatjuk, hogy ilyen jelentése nincs is a magyarban. Az iskolázás szón általában ezt értjük: 1. ügyességi sportban alapismeretekre, fogásokra oktatás; 2. fegyelmezés, fenyítés; 3. iskolába járatás, művelődés (tájnyelvi jelentés; ebben a jelentésben olykor a školenie is előfordul); 4. csemetét erősítés végett tömegesen átültet, szőlővesszőt hajtat; 5. bort pincei műveletekkel kezel; 6. sportjáték neve. A ’tanfolyam’ jelentésű školenie tehát nem fordítható le az iskolázás, hanem elsősorban a tanfolyam, továbbá a ’tanfolyam’ jelentésű iskola és