Irodalmi Szemle, 1982
1982/8 - Bettes István: Ugiemegmontuc, Egy ereklye érintői (versek)
Egy ereklye érintői gyermekkoromban nem mondhattam el magamról hogy valami nagyon tiszteltem volna a rendet később a hadseregnél számtalanszor kerültem konfliktushelyzetbe emiatt iskolába menet többször szorongással gondoltam arra mi lesz ha a steril orrú tanító tisztasági ellenőrzést tart és az én zoknim — bizony ritkán áll (ruhaszárító) kötélnek így volt ez a többi nebulóval is a délutáni sőt sötétedésig elhúzódó nagy focicsaták után tanulást lábmosást elsumákolva hullafáradtan zuhantunk az ágyba retkes maradt a lábunk mint az árvaházi négergyereknek az a „jézus“ osztályfőnök pedig még elvárta volna hogy hófehér csülkökkel mászkáljunk mint valami primadonnák kiknek kalandorvérű ragadozólelkek bortól-muzsikától megrészegülten gátlástalanul nyakalják munkatopánkájukból a pezsgőt fogalma sem volt róla: mi ekkor még retkes bokákkal is tudtunk vízen jár ni aztán a hadseregnél sem volt valami áldásos a helyzet ha szekrényajtót nyitottam a mundérok lavinaként temették maguk alá mérges kis őrvezetőnket csajkám kényeskedett csupán sarokba szorulva a felső polcon csillagszórók és kapcák békültek egymáshoz szerényen sosem tudhatja az ember mikor tör ki váratlanul a karácsony jó ha kéznél van minden riadó esetén is
