Irodalmi Szemle, 1982

1982/1 - ÉLŐ MÚLT - Richard Pražák: Magyar református humanisták csehországi utazásai a harmincéves háború előtti években

ebben az időszakban szoros szálakkal kapcsolódott Magyarországhoz. Rožmberki Petr Vök gyakran érintkezett azokkal a csehországi humanistákkal, akik közül többen (pl. Pavel z Jizbice, Martin Bacháček) közeli ismeretségben voltak a magyarországi humanisták egynémelyikével.25 Ezenkívül Rožmberki Vök kastélyában neveltette unokaöccsét. Zrínyi Jánost, aki Vök 1611-ben bekövetkezett halála után a Rožmberki és a libéjovicei uradalmakat örökölte. Örökségének azonban mindössze egy évig örülhetett; 1612-ben ugyanis ő is meghalt. A dél-csehországi Vyšší Brod templomában temették el.26

Miskolci Csulyak a későbbiekben Smidék helyett Viktor Glich házában kosztolt, ahol újabb cseh nemesekkel, Jirí és Matgj Sebušickýval, valamint két dán Ifjúval ismerkedett meg.27 Miskolci Csulyak az ifjú Thökölyvel együtt egy évet és nyolc hónapot töltött Görlitzben. Filiczki János, a már említett magyarországi humanista, aki több szállal is kapcsolódott Csehországhoz, Csulyak és Thököly görlitzi búcsújára emlékverseket írt, s ezek — ugyancsak Csulyak naplójában — ránk maradtak.28 Miskolci Csulyak és Filiczki Heidelbergben is találkozott, melynek egyetemére előbbi 1603. június 21-én utazott el.29

Ez alkalommal is Csehországon utazott át, s hozzávetőleg öt napot töltött cseh földön. Utazása kapcsán Diarum Apodemicum című kéziratos útinaplójában érdekes feljegyzéseket készített, amelyek sok tekintetben Szepsi Csombor Márton Europica Varietas című munkájának csehországi útleírását vetítik előre.

Miskolci Csulyak István Zittauból a Szudétákon át érkezett cseh földre, a „Múzsák Bábelébe”, ahogy a Cseh Királyságot nevezi. Legelőször Mladá Boleslavban állt meg. A városról mint a Cseh Testvérek Központjáról emlékezik meg.31 És csupán ezt követően lát neki Csehország tényleges leírásának, határai és szomszédjai meghatározásával, a Cseh Királyság kialakulásának Vratislav herceg 1086. évi királlyá koronásához kötött történeti magyarázatával. Miskolci Csulyak hangsúlyozza Morvaország, Luzsica, Szilézia, sőt Lengyelország Cseh Királysághoz való tartozását.33 Csehország természeti kincseinek leírása Münster és Sylvius szövegével egyezik, utóbbira Miskolci közvetlenül is hivatkozik.34 Az Elba folyóról szóló részt pedig valószínűleg Dubraviustól vette át.35 A cseh és dalmát nyelv rokonságának tétele (Sermo genti et Dalmatis unus est] ugyancsak korabeli nézetek átvételére vezethető vissza, minthogy ugyanez a tézis mind Münsternél, mind pedig Aeneas Sylviusnál megtalálható.36

Miskolci útleírásának további forrásait már körülményesebb meghatároznunk. Saját utazásának tényleges leírásában Brandýs, Prága, Veltruby37 és Litomérice az útvonal a határig, onnan Meissen felé megy tovább. Brandýs kapcsán a város Elba menti fekvését, Litomérice vonatkozásában pedig a Moldvát és a szőlőtermő vidéket említi futólag, ugyanakkor Prágának több oldalas aprólékos leírást szentel. Ehhez a részhez valószínűleg egyaránt merített saját élményeiből és a rendelkezésre álló irodalomból. Libušával és Pfemysllel, illetve Prága nevének a práh (küszöb) szóból eredeztetett jelentésével kapcsolatos történeti áttekintéssel kezdi a város bemutatását, majd említést tesz a város három fő részre (Ű- és Üj Városra, valamint Kis Oldalra) való megoszlásáról, a legfontosabb építményekről, Szt. Vitus és Szt. György templomáról (felfigyel Szt. Györgynek a két templom közt elhelyezett, s a Kolozsvári-testvérek által készített lovasszobrára, de az alkotókat említés nélkül hagyja), a Rožmberk-palotáról, a Karolínumról, a Betlehemi kápolnáról és a Csillag nyári kastélyról — s így az utóbbi révén akaratlanul a későbbi fehérhegyi katasztrófa színhelyét is bemutatja. Megkülönböztetett figyelmet szentel feljegyzéseiben a prágai egyetemnek, de Münster nyomán ő is tévesen 1361- re vagy 1370-re helyezi az alapítás évét.39 Bacháčekon, az egyetem rektorán kívül a Ka- rolinum professzorai közül név szerint említi Húsz Jánost, a Konstanzban máglyahalált halt reformátort s e helyütt idézi a néhány éven át Lublanban és II. Maximilián udvarában működött, majd poeta laureatus címmel kitüntetett Nikodemus Frischlin (1547— 1590) németországi humanistának a Húsz emlékére írt rövid elégiáját.40 A prágai egyetemhez kapcsolódó személyek közül Miskolci Húsz mellett Johann Paleologus, Matouš41 Coliin és Marek Bydžovský nevét említi.

Frischlinnek a két-háromnyelvű környezetben élő 6—14 éves gyermekek latin- és görögtanításáról szóló írása Szenei Molnár Albert szótára harmadik kiadásának függelékeként a következő címmel jelent meg: De ratione instituendi puerum ad anno aetatis sexto et septimo ad annum usque decimum quartum; ita ut praeter duas aut trés maternas linguas, etiam Latinam discat recte loqui et seriber: Graecam verő me-