Irodalmi Szemle, 1982

1982/1 - ÉLŐ MÚLT - Richard Pražák: Magyar református humanisták csehországi utazásai a harmincéves háború előtti években

egyetemre invitált Polanus pedig Szeneit is magával kívánta vinni a Karolinumba. Polanus halála miatt azonban ez a terv feledésbe merült.16

Szenei Molnár Albert csehországi kapcsolatainak legfontosabb fejezetét 1604. évi prágai tartózkodása jelenti. Szenei 1604. szeptember 25-én érkezett Prágába Konrad Rittershusius és Georg Rehm ajánlóleveleivel, melyekkel Martin Bacháčekot, a prágai egyetem rektorát és a kor vezető cseh humanista költőjét, Jirí Carolidest kereste fel. Utóbbit irodalmi tevékenysége elismeréseként II. Rudolf már 1596-ban babérkoszorúval és a Poeta laureatus címmel jutalmazta meg. Az akkor Prágában élő angol költőnőnek, Westóniának, Johann Konrad Rummel német humanista filozófus és orvos levélben ajánlotta figyelmébe Szenei Molnárt.17

A prágai látogatásnak mindazonáltal a császárnak ajánlott latin—magyar szótár

II. Rudolfnak való személyes átadása volt a legfőbb célja. Szenei naplófeljegyzésének bizonysága szerint a császár már 1604. október 4-én fogadta, s ebben minden bizonnyal a császári magyar kancellária titkárának, Himmelreich Tibornak is komoly érdemei voltak, aki egyébként ugyancsak Szenei hívei közé tartozott. Az ő közbenjárására a szótár dedikációjáért a császári kancellária 1604. november 19-én 50 aranyat juttatott Szeneinek.18 Szenei II. Rudolf császárhoz intézett ajánló előszavában fontos békeküldetésre vállalkozott. Az előszó antik reminiszcenciákkal méltatja Rudolf tudomány- és művészetpártolását. Majd ennek ellentéteként a pusztító török háborúktól szenvedő Magyarország siralmas sorsát idézi meg. Ajánlása további részében Szenei hangsúlyozza, hogy Zsámoki után ő az első a magyarországi tudósok közül, aki művét a császárnak ajánlja. A dedikáció befejezésével felvázolja szótára tartalmát és kiemeli munkájának a magyarországi latin nyelvű kultúra terjesztésében várható hatását és jelentőségét.19

Munkájával Szenei 1604. november 4-én Báthory Zsigmondot, az egykori erdélyi fejedelmet is felkereste, aki ekkortájt a Lito.nérice melletti libochovicei kastélyban élt. Miután Erdély rekatolizációjával kapcsolatos tervei csődöt mondtak, Báthory ismét a török szövetség gondolatával kezdett foglalkozni. Elképzelései kitudódtak, s 1610 márciusában Prágában börtönbe vetették. Tizennégy hónapnyi raboskodás után megromlott egészséggel szabadult és 1613. március 27-én Libochovicében meghalt.20

Szenei több helyen is lakott Prágában; előbb Bacháčeknél, az egyetem rektoránál, majd röv'd ideig Wachner császári tanácsosnál, akinél étkezése is biztosítva volt. Ezt követően a híres Tycho de Brahe utódjánál, Keplernél, az udvari matematikusnál szállt meg. Kepler így kívánta viszonozni azt a magyarországi vendégszeretetet, amelyben Graz kényszerű elhagyása után Magyarországon része volt. Kepler Szeneihez fűződő meg ritt kapcsolatáról tanúskodik Szeneinek Prágából való 1604. november 26-i elutazását követő Altdorfba címzett, 1605. február 13-i keltezésű leveie is.21

Ügy tűnik, Szenei több mint l:ét hónapos tartózkodása alatt a prágai humanisták szélesebb közönségével is kapcsolatot teremtett. Eddig ismeretlen, érdekes bizonyítéka enrei: az az elégia, amelyet Bartoloméj Havlík Dorota nevű lánya halálára összeállított emlékkönyvébe Szenei írt: Elegia consolatoria ad nob. virum D. Bartolomeum Havli- ■chium Srnovecium a Varvaziova, Novae Pragae civem consularemet secratareum, adji- nem et collegem merítő observandum, obitum filiolae Dorothae, puellae Elegantissimae, ultima lanuarll anni 1591 natae, 20. Novembrls hora 14. annl 1604 denatae, 22, elusdem mensis die sepultae, maerentem. Subiecta aunt aliquot ab amicis serius missa apitaphia. Pragae e typographeo Schumaniano (1604).22

Prágai útjáról visszatérvén Szenei Molnár Albertet Miskolci Csulyak István, a másik jelentős magyarországi kálvinista tudós is felkereste, aki többek kö'Zt méltatta Szenei tudományos eredményeit és azt, hogy Prágában Szenei számos pártfogóra és barátra tett :szert.23 Miskolci Csulyak István (1575—1645) tanulmányai színhelyeire utaztában Szeneihez hasonlóan szintén kapcsolatba került Csehországgal. A magyarországi kálvinizmus Debrecen melletti másik fontos központjához, a Sárospatakhoz közeli Tolcsván született, életét és tevékenységét a magyarországi reformációs törekvések határozták meg. Sok más kortársához hasonlóan németországi protestáns egyetemeken folytatta tanulmányait. A késmárki Thökö'ly-család fiának, Thököly Miklósnak nevelőjeként debreceni teológiai stúdiumai befejeztével került Németországba. Az ifjú Thökölyvel előbb, 1601 szeptemberében a lausitzi Görlitzbe kerültek, ahol Csulyak önéletrajza szerint bizonyos Heinrich Smid — helybeli polgár — családjánál Rožmberki Petr Vök cseh mágnással étkeztek együtt.24 A Rožmberk-család akkortájt élte dicsősége utolsó korszakát, s épp