Irodalmi Szemle, 1982

1982/5 - KRITIKA - Alabán Ferenc: Összefüggéskeresés és mítoszteremtés

miaum

Alabán Ferenc

/Cselényi László: Jelen és történelem avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez 1956—1981.]

Cselényi László új, több mint háromszáz oldalas kötete, a Jelen és történelem alkalmat ad arra, hogy költészete új eredményeinek, irányainak helyéről, értékéről és értelmezéséről is elgondolkodjunk, arról a költői életműről, melynek íve töréseivel együtt témákban, érzésekben, indulatokban, képzetekben és formai megoldásokban is már nagyjából kirajzolódott. Cselényi kétségtelenül a csehszlovákiai magyar költészet egyik legjelentősebb újítója a forma, versszerkezet, metrika terén — hatása és ellenhatása kortársaira, a fiatalabbakra s az idősebbekre jól számon tartható. Műveinek gondolati-indulati és formai szerkezetéről maga a költő többször nyilatkozott, ami azt bizonyítja, hogy kísérletei egyre bonyolultabb intellektuális tevékenység eredményeként jönnek létre, s a korábbi inkább indulatok, érzések, „hit” diktálta feleletek helyett a lehetséges alternatívák felvázolásában és főként a szélestávú összegezések létrehozásában találja meg alkotói területét és lehetőségeit. Munkáját nagy tudatossággal, elszánással tervezi és valósítja meg. Művei szerkezetét, logikai sorát csak jelentős gondolati munka, odaadó figyelés után lehet felfedni — a költészet olvasásának újfajta, koncentrált s olykor fárasztó módját követeli ez meg. Nem egyenletes teljesítményű költő Cselényi, kísérletei sem mindig sikerültek. Makacs küzdelméből, bonyolult útjából szinte természetesen következik, hogy olykor eltéved, hogy saját modorát ismétli, s az igazi költői alkotás helyett pótcselekvésekbe bocsátkozik, par excellence alkotás helyett montázst készít és szerkeszt, forrás-nyitás helyett környezetet teremt és múltat erősít. A csehszlovákiai magyar líra folyamatában újszerű és szinte egyedülálló költészeti attitűd a Cselényié. A maga módján képviselője a világ költészetében fellelhető áramlatoknak — képviselője és egyszersmind megváltoztatója, módosítója is. Az indulatok, remények és gondolatok a költő mostani fejlődési szakaszában sajátos, modern mítoszokban öltenek testet, a maga által teremtett jellegzetes mítoszt alkotóelemek népesítik be a konstrukciókat. A vállalkozás, mely nem jár mindig teljes sikerrel, a részletekben megbomló fegyelem és egyensúly meglétét is demonstrálja, mert az egész mű sokszor nem több a sikerült művészi részletek összegénél.

' Cselényi legújabb kötetében egymásba épülve jelen van a publicisztika (riport), a realizmus és a mítosz is, az új kísérleti formák vezénylete alatt. Az egész kötetet a mítosz fluiduma járja át, ami a mű összetartó anyaga, beépülve a kompozíció szövetébe, a költő átalakult szemlélete eredményeként. A Cselényi alkatában, költői módszerében meglevő tendenciák igazolást nyerhettek azokban a főleg külföldi irodalmakban elterjedt esztétikai elméletekben, amelyek a költőben egy teljesen szuverén,

ÖSSZEFÜGGÉSKERESÉS ÉS MÍTOSZTEREMTÉS