Irodalmi Szemle, 1982
1982/5 - Csáky Károly: Magyar regionális lapok Dél-Szlovákiában
Csáky Károly MAGYAR REGIONÁLIS LAPOK DÉL-SZLOVÄKIÄBAN (Számvetés önmagunkkal — önmagunkért) Szlovákiában az ismertebb központi lapokon kívül jó pár magyar nyelvű járási újság is megjelenik. Ezeket az illetékes pártbizottságok a járási nemzeti bizottságokkal közösen adják ki. Legtöbbjüket csupán az adott terület lakosai ismerik, mivel a járáson kívül a lapokhoz csak előfizetés útján lehet hozzájutni. Mielőtt alaposabb számvetést készítenénk, két dolgot máris leszögezhetünk. Az egyik: a legtöbb járási újság alacsony nyelvi színvonala, a másik: nemtörődömségünk s a lapok figyelmenkívülisége. Immár évtizedek telnek el regionális lapjaink első megjelenésétől, de szinte semmit sem tettünk annak érdekében, hogy hiányosságainkat kiküszöbölhessük, hibáinkat orvosoljuk. Ezidáig senki sem szánta rá magát, hogy sajtótermékeinket (10 járási lapról van szó) alaposabb elemzés alá vesse, értékelje azok nyelvi-tartalmi színvonalát. Nem foglalkoztunk felmerülő problémáinkkal se a Kazinczy-napokon, se más jellegű országos szemináriumokon. De megfeledkezett magyar nyelvű vidéki lapjainkról az írószövetség meg az Ojságírószövetség Magyar Szekciója is. S azt hiszem, sok helyen a járás illetékes szerveinek is az volt a legkevesebb gondjuk, hogy időnként elbírálják — elbíráltassák magyar újságjukat. A mulasztások következménye egyébként könnyen kiderül, ha kézbe vesszük az újságok egy-egy számát. Dél-Szlovákia tíz járási lapját vizsgáltam meg, illetve azok néhány számát olvastam át alaposabban. Tetemes mennyiségű a hibajegyzék. Bármily kellemetlen is, az egyes esetekről, hibákról, kóros tünetekről konkrétan kell szólnom. Természetesen olyan céllal, hogy szembenézhessünk önmagunkkal, segítsünk egymáson, s jószándékkal keressük a megoldás lehetőségeit. Vétkünk nagyobb lenne akkor, ha eltekintenénk bajaink fölött, egészségtelen gesztusokkal takargatnánk hibáinkat. Dél-Szlovákia legkeletibb járásának hetilapja a ZEMPLÉNI SZÚ. A Terebesen szerkesztett újság négy oldalon jelenik meg. A lap profilja tartalmi szempontból talán megfelel a követelményeknek. Örvendetes, hogy a politikai eseményeket dokumentáló írásokon kívül a dolgozók társadalmi-kulturális életéről is olvashatunk egy-egy tudósítást, riportot. Különösen Molnár László népművelő írásai, jegyzetei érdemelnek figyelmet. A járási lapban talán még több lehetne az értékelő-elemző írás, az eredeti anyag, ha a szerkesztőség aktivizálná a vidék pedagógusait, népművelőit, mezőgazdasági szakembereit is. így a központi lapokból való „ollózást” (Szaszák György, Kulik Gellért, Buga doktor írásai) is mellőzhetnék. Kevesebb jót mondhatunk a lap nyelvi-stilisztikai színvonaláról. Legtöbb hiba a fordításokban fedezhető fel. Szótévesztésekkel, értelmetlen mondatokkal, rossz szókapcsolatokkal, szlovakizmusokkal, helyesírási hibákkal egyaránt találkozhatunk ezekben a szövegekben. A rossz fordítás következtében kerülhetnek a lapba az olyan kifejezések és szókapcsolatok, mint a „szántóföldi terület” (79/28), a „tízperceseken” való ismertetés (79/18), vagy „A műszak eredménye 40 000 koronát képviselt’’-féle mondatok is (79/18).