Irodalmi Szemle, 1982

1982/4 - Gyönyör József: A szlovákiai magyar oktatásügy helyzete

delmi minisztert is utasította, hogy vizsgálja meg a magyar nyelven és a két nyelven való tanítás szélesebb alapokra fektetésének a feltételeit az általuk irányított tárcák szakmunkásképző intézményeiben.

Tavaly a kormány ismét foglalkozott a nemzetiségi politika valóra váltásával a magyarok és az ukránok által lakott járásokban. Ez november 12-én történt. Egy hét múlva, tehát 19-én a kormány elnöksége azt a nézetet tette magáévá, hogy a szlovák nyelv hatékonyabb elsajátításával a magyar fiatalok előtt is megnyílik az út a továbbtanuláshoz és a magyar ifjúság jobban fog érvényesülni a politikai, a kulturális és a gazdasági életben. Az elfogadott 91-es határozatával az oktatási miniszter kötelességévé tette, hogy a nemzeti bizottságokkal karöltve, fokozatosan teremtse meg nagyobb számú magyar nemzetiségű tanuló továbbtanulásának a feltételeit a középiskolákban, mindenekelőtt a szakközép- és szakiskolákban, valamint a középfokú szaktanintézetekben. Ezúttal az elnökség figyelme kitért az óvodák helyzetére is, s elrendelte, hogy a nagyobb városok óvodáiban lehetővé kell tenni a szülők által választott tanítási nyelv bevezetését.

A didaktikai felmérések eredményei megerősítették, hogy a nemzetiségi iskolák Csehszlovákiában a cseh és a szlovák tanítási nyelvű iskolákkal egyenértékű ismereteket nyújtanak tanulóiknak. A tudásszintről legutóbb 1969 áprilisában készült felmérés Szlovákia valamennyi alapiskolájában kb. 100 000 kilencedikes, 15 éves tanuló részvételével. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák 15 éves tanulói a matematika, a fizika, a történelem, valamint a magyar nyelv és a szlovák nyelv tananyagából ugyanolyan, illetve valamivel jobb eredményeket értek el, mint az országos átlag. A taníťás nyelvével kapcsolatban még tudni kell azt is, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségű gyermekek és fiatalok nevelése és oktatása a valóságban — az oktatási törvény rendelkezéseitől függetlenül — háromféle iskolában történik, éspedig magyar, illetve ukrán tanítási nyelvű iskolában (osztályban), valamint kettős tanítási nyelvű iskolában (osztályban), amelyben az ukránt mint tantárgyat tanítják.

A szlovák nyelv elsajátítása érdekében, hogy segítségével a magyar anyanyelvű gyermekek is az ország egész területén érvényesülhessenek, a szaktantárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia) fogalmait konverzáciő formájában két nyelven tanítják a magyar tanítási nyelvű iskolákban. A szlovák nyelvű szakszókincs elsajátításában általában jó eredményeket értek el eddig elsősorban a gimnáziumokban, éspedig a legjobbakat a fizikában (a szakkifejezések kerek 70 százalékát ismerik szlovák nyelven), majd a kémiában (66 °/o) és a matematikában (63 %), s valamivel gyengébbeket a biológiában (51 %). Nem szabad lebecsülni azonban az alapiskolákban elért eredményeket sem, mert a tanulók jobb felkészültsége már érezhető mind a középiskolákban, mind a főiskolákon. A legújabb felmérések azt állapították meg, hogy a gimnáziumi tanulók az érettségi vizsgákon már szlovák nyelven is képesek felelni az említett tantárgyakból.

A magyar tanítási nyelvű óvodáknak, alapiskoláknak és középiskoláknak kiterjedt hálózata működik Szlovákiában. Az 1979/1980-as tanév statisztikai adatainak figyelembevételével ez a kép tárul elénk:

Szlovákiában 344 magyar tanítási nyelvű óvoda 581 osztályába összesen 14 740 gyermeket írattak be, tehát az óvodások 6,7 százaléka járt magyar óvodába. A legutóbbi, a most befejezett tanévben (1980/1981) ez a létszám 15 690 főre emelkedett, viszonylagos számban ez 6,8 százalékot jelent. Egyébként az összes magyar nemzetiségű óvodás gyermek száma Szlovákiában elérte a 21 901 főt, azaz a 9,5 százalékot.

Az óvodás gyermekek száma szorosan összefügg az alapiskolai tanulók létszámának alakulásával. Vonatkozik ez a nemzetiségi iskolák tanulóira is. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy minél nagyobb számú gyermek jár magyar tanítási nyelvű óvodába, annál több gyermek iratkozik be magyar tanítási nyelvű iskolába. A kettő között az utóbbi évek során nálunk fordított arány alakult ki. A statisztikai számok arról tanúskodnak, hogy az említett tanévben a szülők több magyar nemzetiségű gyermeket írattak be magyar tanítási nyelvű alapiskolába, mint amennyit magyar óvodába. Így az óvodák utolsó osztályai és az alapiskolák első osztályai között nincs meg a kellő arány.

A magyar óvodák hálózatának kiépítésekor többféle probléma merült fel. Elsősorban a vegyes lakosságú kisebb községekben, ahol a gyermekek alacsony számára való tekintettel rendszerint egyosztályos óvodát nyitottak. Minthogy ezekben a helységekben