Irodalmi Szemle, 1982

1982/3 - Cselényi László: Kortársaink: Arany és Goethe (montázs)

CSELÉNYI LASZLÖ Kortársaink: Arany és Goethe 1/1 1/1/1 1749. augusztus 28-án születtem (a déli harangszóval) a Majna-parti Frankfurt­ban. A konstelláció szerencsés volt: a Nap a Szűz jegyében állott és épp dele­idre hágott. Jupiter és Venus barátságosan nézték, Mercurius nem volt ellensé­ges; Saturnus és Mars közömbösen viselkedtek, csak a Hold, mely épp telivé kerekedett, fejtette ki ellenfénye erejét, annál is inkább, mert egyúttal bolygó órájába lépett. Ellene feszült tehát megszületésemnek, s nem is láthattam meg a napvilágot, amíg ez az óra el nem múlott. 1/1/2 Karlsbad—Karlovy Vary világhíres fürdővárosában ma is megtalálható még a német költő-óriás, az épp százötven esztendeje elhunyt Johann Wolfgang Goethe szinte valamennyi s ma is eleven nyoma, az emléktábláktól a költő nevét viselő sétányon át az ugyancsak róla elnevezett kilátóig. Kevesebb a jele, de egy emléktábla őrzi nyomát egy Karlsbad-járó magyar poétának is: az idén száz esztendeje elhunyt Arany Jánosnak. 1/1/3 Ha az Ezeregyéjszaka dzsinnjei egy nap felkapnák Magyarországot, és elvinnék távolabbi egekbe, úgyhogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság eidoszát — irja Szerb Antal. — Minden szál hozzá veze­tett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási köz­pontja. Vörösmarty, Petőfi és Ady költészetében van valami csodaszerű — Arany Jánost matematikailag le lehetne vezetni az előzményekből, az adottsá­gokból. Ha van értelme szellemi jelenségekkel kapcsolatban gyökerekről, szer­ves fejlődésről beszélni, Arany Jánosról lehet ezt mondani. 1/1/4 Goethe és Arany, Arany és Goethe. Van valami jelképes abban, hogy szinte egyszerre emlékezünk meg eme két Karlsbad-szerelmes nagyság — a legna­gyobb európai és a legnagyobb magyar költő — halálának kerek évfordulójáról: Goethe 1832. március 22-én, életének nyolcvanharmadik évében, Arany ötven évvel később, 1882. október 22-én hunyta le a szemét. E sorok írója, aki immár másodízben bolyongta végig egy-egy hónapon át a két költő karlsbadi útjait, tűnődött el hosszan csatangolásai közben a két költő oly sokban hasonló s még­is oly eltérő életútjától, el nem mulaszthatja, hogy a kettős évforduló ürügyén együtt emlékezzen meg a Faust és a Toldi írójáról. 1/2 1/2/1 Minden nagy író természeti jelenség is: tűzvész, árvíz és sokszor inkább áldo­zata az árvíznek, mint medre. Goethe nemcsak a tulajdon árvizének fékentar­(montázs)

Next

/
Thumbnails
Contents