Irodalmi Szemle, 1982
1982/2 - LÁTÓHATÁR - Karol Horák: A nyelvtanfolyam (elbeszélés)
Ha verekszik, sokszor húzza a rövidebbet, mert túlságosan bízik egykori boxolé tudományában. Néhányszor, ha nem lépek közbe, hát... Jó barátom volt. Ki a gyilkos? (Beszélgetés egy levetített film alapján. Töredék.) A felkelő nap fényében az utca friss és ragyogó nyári reggelt mutat. Üdítő szellő lebben, a hárslevelek úgy mozdulnak meg, mintha köszönnének. A nyomozó már Jó ideje ott állt az utca végében s cigarettázott. Karcsú, magas férfi volt, úgy ötvenes lehetett, haja gondosan elválasztva. A feje teteje kopaszodott, de a tar részt ügyesen takarta. Balról jobbra hosszú hajcsomót fésült rá. A korpásodó fürtöket időnként a füle mögé simította. Ügy simogatta, vakargatta a fejét, mintha viszketett volna neki. Türelmetlenül nézegette az óráját, aztán a gyáron túlra, a város felé nézett, láthatóan várt valakit. Szeme barna volt és nagy, ajka határozott, s a szája köré görbülő mély ráncok nem csúnyábbá, hanem éppen fordítva, rokonszenvesebbé tették az arcát. Felhangzott a közeli toronyóra gongja. A nyomozó elégedetten bólintott, félig szívott cigarettáját váratlanul a földre dobta, sarkával eltaposta, s várakozva nézte az utcát. Mikor az óra az utolsót ütötte, az utca hirtelen megtelt járókelőkkel. Jobbról egy íiatalember lépett az autóhoz, balról egy szőke leány. Az ódon ház ajtaja kinyílt, az ajtón kopasz öregember lépett ki, kezében seprőt tartott, kétszer-háromszor végighúzta a tiszta lépcsőn, aztán szórakozottan bámulta az utcát s a nyomozót. A város felől lassú léptekkel, vékony, fekete botra támaszkodva idősebb kalapos férfi közeledett. Rövidlátó szemmel körülnézett, s bár látnia kellett a nyomozót, más irányba fordult. A hársfa mögött föltűnő idősebb hölgy felé indult. A hölgy elhaladt az ódon ház előtt, a seprűs öregember köszönését méltóságteljesen viszonozta, s komótos léptekkel tovább haladt a botra támaszkodó férfi felé. Mikor körülbelül három lépésre voltak egymástól, a férfi tisztelettudóan kalapot emelt, s szertartásosan kezet csókolt az asszonynak. — No akkor kezdjük! Ezt a nyomozó mondta, erre mindnyájan várakozásteljesen ránéztek. A nyomozó néhány gyors lépést tett a kör közepe felé. A nézők most a háta mögött, az utca s a járókelők pedig előtte voltak. — Barátaim — mondta. — Ne vegyék tőlem rossznéven, hogy ilyen korán zavarom önöket munkájuk közben. De meggyilkoltak egy embert, s ezt az embert önök jól ismerték, öit-tíz órával halála előtt még valamennyien látták. Próbáljuk meg rekonstruálni az esetet, játsszunk el a háthákkal, írjunk föl egy több ismeretlenű egyenletet. Tehát először is nézzük az alternatívákat. a) Gyilkosság történt, a bűntény kivizsgálása folyik. b) Bűntény nem történt, az áldozat öngyilkos lett. c) Bűntény nem történt, s öngyilkosság sem történt, a halott egy szerencsétlen véletlen áldozata. d) A bűntényt nem lehet kivizsgálni, hiányzanak a bizonyítékok. Az előzetes kihallgatások eredménye szerint az áldozatot ebben az utcában látták utoljára. Önök néhányan ezt tanúvallomásukkal bizonyíthatják. Önöket mint tanúkat két csoportba oszthatjuk: az első csoportba azok tartoznak, akik közvetlen kapcsolatban álltak az áldozattal, azaz maga, kisasszony, és a doktor, a második csoportot a mérnök úr, az idős hölgy, és a kisasszony apja alkotják. Hogyha e sajnálatos esemény részleteit is rekonstruálni akarjuk, nem nélkülözhetjük az esemény tárgyát, az áldozatot. A kollégám alakra hasonlít az áldozathoz, magas és karcsú, csak a haja nem barna, hanem szőke. Ö fogja megszemélyesíteni az elhunytat. Állítsuk a jobb sarokba, a szélre, az autóhoz. A rendőrnyomozó pattintott az ujjával, a közeli pádról erre hirtelen felállt egy negyven év körüli rokonszenves férfi, s az autó felé indult. A vizsgálatvezető tiszt a doktorhoz lépett, s megkérte, mondja el, mikor látta az áldozatot utoljára. — Alkonyattájt, hat és hét között, a doktor teniszezni indult, az áldozat pedig valami találkára. Arra a kérdésre, hogy nem volt-e az áldozattal nézet- eltérése, a doktor azt válaszolta, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt kosárlabdázás közben összekülönböztek, de — tette hozzá még — az ügyet nemsokára elintézték sör mellett.
