Irodalmi Szemle, 1982

1982/2 - LÁTÓHATÁR - Marie Kubátová: Éjszakai ügyelet (elbeszélés)

ne róla, hogy Starý Klášterecben a tavasz engem nem érint. Hisz nem is tudom, milyen idő van kint.

A panelház belügyminisztere visszaült a ládára, és borúsan leste a kémlelőberendezést.

— Igen, ilyen a világ — sóhajtott, és megkopogtatta a nyitott gyógyszerjegyzéket. — A rendezett és összetartó világ. Itt van ez a nyomorult fenacitin. Milyen szépen festett, hatszöigű, mint a méhkaptár, minden sarokban oxigén, nátrium, szén, hidrogén olyan sorrendben, hogy együtt a fenacitint alkossák. Elérhetö-e ilyen rend egy panelházban? Az egyik jobbra húz, a másik balra. A panelház világa kertészekből, motorosokból, gyerekekből, változó korú nőkből, beat- és fúvószene-rajongókból, sunarból, hisztepszből, nitroglicerinből, liviklimanból áll össze, s úgy mászik szanaszét, akár egy zsák bolha. Ha a falak nem vasból és betonból volnának, minden lakás másképp lenne kipúposodva. Eddig mindent megoldottam — magyarázza a házbizalmi —, a hifi-klub tagjainak is szereztem egy diszkósarkot, Bömböldének nevezik, de —

— Mi rosszabb érheti még, mint a Bömbölde, a Plaőkovicék kisbabája meg az öreg Sádlovic?

— Kisasszonyka, tudja maga, mi a tavasz és a szerelem? — sóhajtotta Bernášek. — A Matouškovicék lányának van egy hódolója, aki Sadílkovékhoz hordja a hivatalos iratokat, és egy öreg Indiánon futkározik. Ha azon a szörnyetegen elhalad a ház mellett, felér egy földrengéssel. A mosókonyhában a tamtamok azt dobolták, hogy összeházasodnak, már meghívták az úrfit kuglófra. Maga Miládka sütötte.

Értem. A következő megrendeléshez plasztikus füldugókat is hozzáírok. Tizenkét szintszer négy lakás —

— Előzetesen — bólint Bernášek. — Arra az esetre, ha a merénylet nem sikerülne.

— Bernášek úr, nem akar valami nyugtatót?

Bernášek elutasítóan legyintett: A közösség érdekében cselekszem. Tudja, mit okozott a házban a varrógép? A vezetőségnek kellett megszüntetnie az ellenségeskedést. És most — Bernášek hasonlatot keres — ez az Indián úgy röpköd a ház körül, mint egy erősítőkön felhangosított óriási májusi cserebogár. A ház védekezni fog.

A panelház ebben a pillanatban nemcsak egy embereknek otthont adó építmény volt. Betonóriássá változott, amely — mert nincs szíve — nem szívleli az emberek szerelmeit. Sem a hegedű szeretetét, sem a fa szeretetét, amelyen fűrész dolgozik, sem a betűket, gondolatokat, érzéseket csokorba kötő írógép kopogásának szeretetét. Ha itt akarsz élni, titkold el a szerelmed, ülj csöndben a bélyeggyűjteményed fölött vagy szórj enni a néma halaknak. Ha felugrasz, figyelmeztetően megremeg a házban az összes csillár. A csizmadia öreg kunyhójának talán van szíve, megszokta az ember szagát és érti a szavát. Ott énekelhetsz és ugrándozhatsz. A panelházban azonban úgy kell mozognod, ahogy az építészek kiszámították, a legkedvezőbb irány az ajtótól a székig húzott egyenes.

— A mosókonyhában a tamtamok azt dobolták — közli az öreg, azért, hogy hajtani tudja azt a masinát, összegyűjtötte a múzeumban a mozsártörőket, és azokkal tor- nászik. Dehogy a múzeumban, a kolostor lakályosabb. Ha Čiperný egy ilyen mozsár- törőt felengedne az emeletre — dehogyis, az az indián nem kerülhet be a házunkba. Aláírta a még zsenge szerelem halálos ítéletét:

— Kisasszonyka, mi azt a legényt megmérgezzük.

— Ciánkálit csak a krimikből szerezhetnek.

— Nem úgy, kisasszonyka. A mosókonyhában tartott lakógyűléseken tízperces kultúrműsorokat rendezünk.

— Tíz perc nem halálos adag az emberi szervezet számára.

— És ha ő kapja megtisztelő faladatul, hogy ezeket a tízperceket megszervezze? — vélekedett a merénylő. — A tamtamok azt dobolták, hogy tanító lesz. Miért ne rendezhetne az ilyen a Plaökovka-féle mamáknak előadást Komenskýrôl? A modern kornak más eszközei vannak, mint a kávéba adagolt arzén, kisasszony!

Bernášek kijelentése, hogy az új kornak más eszközei vannak, mint a klasszikus toxikológiának, azt a gondolatot juttatta eszembe, hogy a pszichoterápia is új módszerekkel dolgozik: a házbizalmi szerepét is a pszichoterápia lehetőségeihez sorolom, ha nincs is olyan szilárd szerkezeti képlete, mint azoknak a tablettáknak, amelyeket az öregkori tehetetlenség depressziós érzései ellen adagolnak.