Irodalmi Szemle, 1981

1981/10 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Népfrontos jellegű csehszlovákiai magyar tudományos és kulturális-irodalmi egyesületek

minisztérium a céljukat vesztett alapszabályokat az ő címére küldi vissza. (Lásd: ŠÚA,

Fond PR, 67. doboz, 975—980. f.).

JEGYZETEK

1. A sajtóban többnyire Magyar Kisebbségi Társaságot írtak, de az alapszabályokban Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság szerepelt.

2. A Magyar Újságban a most idézett cikken kívül még a következők is a Társaság megalakulása előtt jelentek meg: Barta Lajos: Sírás helyett tett (1935. I. 13.); Győry Dezső: Kisebbségi feladatok a hídon innen (1935. I. 19.); Hatalmasan bontakozik ki a Magyar Szellemi Társaság mozgalma (1935. I. 23.); Barta Lajos: Beszélgetés a szellemi újjáteremtésről (1935. I. 27.); Február 10-én alakul meg a Magyar Szellemi Társaság (1935. II. 3.).

3. A Magyar Szellemi Társaság által tervezett kongresszust egy évvel később Tavaszi Parlament néven a Magyar Kisebbségi Társaság hívta össze.

4. Száz taggal alakult meg a Magyar Szellemi Társaság (Magyar Újság, 1935. II. 12.)

— A száz tag közül kb. ötvenen voltak jelen. A közgyűlést levélben üdvözlők között találjuk a prágai HMAF-et (Haladó Magyar Akadémikusok Frontját), mely egy évvel később a Táncsics Mihály Kör nevet vette fel.

5. Ezeket a Magyar Újság második közgyűlési beszámolója ismertette (a Magyar Szellemi Társaság manifesztációi. MU, 1935. II. 13.).

6. „Hatvanhat legkiválóbb író, egyetemi tanár, művész, alkotó intellektuel még nov. 28-án kiadott manifesztummal szögezte le magát a demokrácia mindennemű ellensége és a fasizmus elleni harchoz. A Magyar Szellemi Társaság egyhangúlag elfogadott határozattal csatlakozott a cseh íróknak ehhez a blokkjához. Ezt levélben fogja jelenteni a blokknak.” (A Magyar Szellemi Társaság manifesztációi. Magyar Újság, 1935. II. 13.).

7. Barta Lajosnak 1936 januárjában indult el hosszan tervezett, de rövid életű „kul- túrújságja”, a Világ. Ezt a lapot a Magyar Szellemi Társaságban kifejtett erőfeszítés kései eredményeként is fel lehet fogni.

8. SOA, Fond PR, 208. doboz, 279—280. f. — Az idézett szöveg szlovákból van fordítva. Így lesz ez a továbbiakban Is a Rendőrigazgatóság (Policajné riaditeľstvo, rövidítve: PR) jelentéseiből vett Idézetekkel.

9. Ezt a durva támadást valószínűleg azok a nézetek idézték elő, amelyeket a Magyar Szellemi Társaságról egyes kommunista publicisták alakítottak ki. Amint Az Űt akkori cikkeiből és Fábry Zoltán levelezéséből kitűnik: Fábry, Kovács Károly és mások a népfrontos célkitűzésű Szellemi Társaságot nem népfrontos szellemben értékelték és ezzel a taktikátlansággal bizonyos zavart okoztak. Erre mutat Barta egyik levele, melyben a következő kérdést teszi fel Fábrynak: „Megrendezheti-e a Magyar Szellemi Társaság a Te egész estét betöltő előadásodat anélkül, hogy az megbuktassa a Társaságot és a kitűzött célt?” (Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916—1946. Brat. 1978, 615. L).

10. A levelet és a rá adott választ a Rendőrigazgatóság egyik jelentése ismerteti (SOA, Fond PR, 208. doboz, 256. f.).

11. SO A, Fond PR, 208. doboz, 284. és 297. f.

12. Jankó javaslatát a közgyűlésről készített rendőri jelentés ismerteti (SOA, Fond PR, 208. doboz, 335. f.).

13. Mit akar a Kisebbségi Magyar Társaság? (Magyar Újság, 1936. IV. 9.).

14. A könyvsorozat Knižnica menšinových otázek (Kisebbségi kérdések könyvtára) címen jelent meg.

15. Duka Zólyomi Norbert: A kisebbségi kérdés népszerűsítése (Magyar Újság 1936. V. 30.).

16. Ezek lefolyásáról és a szembenálló álláspontokról a Rendőrigazgatóság egyik jelentése ad képet (SOA, Fond PR, 208. doboz, 361—363. f.f.

17. A Magyar Kisebbségi Társaságot kezdeményező Jankó Zoltán már erős kapcsolatban volt a Magyar Újsággal, annak pedig az agrárpárt és Milan Hodža voltak a patró- nusai. Nem sokkal a Társaság megalakulása után Jankó a Magyar Újság főszerkesztője lett, és mivel ezt az állását összeférhetetlennek tartotta az egységfrontos