Irodalmi Szemle, 1981
1981/10 - Vajda Géza: Bartók Béla és Pozsony (tanulmány)
BARTÓK BÉLA ÉS POZSONY Az egyetemes zenetörténet alakjai között nehezen találnánk még egy olyan egyéniséget, mint Bartók Béla. Bartókban nemcsak a zenészt csodálhatjuk. Ö az igazság, a humanizmus és erkölcsi tisztaság harcosa is egyben. Élete során számtalan megpróbáltatáson ment keresztül, de a legnehezebb körülmények között is makulátlan tisztaságú ember és művész tudott maradni. Életét és sokoldalú munkásságát ma már szinte beláthatatlan mennyiségű irodalom méltányolja. Ezúttal tehát csak Pozsony és Bartók szoros kapcsolatát szeretném fölvázolni. Mi, pozsonyiak tisztában vagyunk Bartók korszakalkotó jelentőségével; elvétve tudunk is egyet s mást városunk és Bartók kapcsolatáról. De azt, hogy e kapcsolat mennyire sokrétű volt, kevesen tudjuk. A tulajdonképpeni első „kapcsolat”: Bartók anyai nagyszüleinek pozsonyi illetősége. A Németországból származó, s a 19. század elején Pozsonyban letelepedett Voit család sarja Voit Móric (Bartók nagyapja) a Mihálykapu utcában lakott. Hivatalnoki kötelességeinek eleget téve több ízben vidéken teljesített szolgálatot. így adódott, hogy Bartók édesanyja, Voit Paula az akkori Túrócszentmártonban született 1857-ben (húga, Irma pedig Privigyén). Hároméves korától azonban már Pozsonyban él (Dušinský szerint 1876-ig), ahol tanítóképzőt végzett. Ahhoz, hogy kellőképpen tudjuk értékelni városunk szerepét Bartók életében, tudnunk kell, hogy a századforduló táján Pozsony a korabeli Magyarország legfejlettebb zenei hagyományokkal rendelkező vidéki városa volt. Falai közt megfordult Haydn, Mozart, Beethoven, később Liszt és Rubinstein. Itt született az európai hírű zeneszerző, Johann Nepomuk Hummel. De nemcsak a hagyományok ápolása, hanem kultivált zenei élet is jellemezte a várost. Több zeneegyesület (köztük a legnevezetesebb az 1833-ban létrejött Egyházi Zeneegyesület), továbbá kör és kórus fejtett ki gazdag zenei tevékenységet. Pozsonyban elterjedt volt a házimuzsikálás. Aránylag fejlett operatársulat is működött, melynek produkciójában megismerkedhetett a fiatal Bartók Verdi, Bizet, Lortzing, Nicolai, Gounod és Wagner operáival. Gyakran hangversenyeztek itt Bécsbe vagy Budapestre tartó, Pozsonyon átutazó művészek. Ilyen szempontból nagyon előnyös volt Bécs közelsége, hiszen az ott fellépő művészeknek csak egy ugrásnyira volt Pozsony. Vendégszerepeit itt Brahms, Hans von Büllow, Richard Strauss, Pietro Mascagni és egy egész sor kitűnő előadóművész. Számos híres zenész, köztük Hans Richter és Bruno Walter kezdte Pozsonyban pályafutását. A századforduló, s az azt megelőző időszak zeneéletének vezéralakja Batka János városi levéltáros volt. Sok híres személyiséggel állt kapcsolatban, pl. Liszttel és Wagnerrel. Főképpen az ő nevéhez fűződik Hummel, Beethoven, Liszt és Rubinstein kultusza városunkban. Bartók és Batka kapcsolatára a továbbiakban még visszatérünk. Bartók Béla 1881. március 25-én született Nágyszentmiklóson (Sinnlcolau Mare; RomániaJ, ahol apja a földművesiskola igazgatója volt. Idős Bartók Béla jártas volt a zenében is: gordonkán és zongorán játszott, s a nagyszentmiklósi műkedvelőkből zenekart alakított. Bartók hőt éves korában veszítette el édesapját. Özvegy Bartókné 1889-ben kénytelen volt tanítónői állást vállalni Nagyszőlősöm. A kis' Bartók itt írja Vajda Géza
