Irodalmi Szemle, 1981

1981/9 - — k —: Holmi

HOLMI lett; Két szonett az új bukolikákból) és II. Feldek (Csapdában; Az egyszerű ember halála) verseit közölte. Batta György Töklámpás című gyermekek­nek írt darabját a Budapesti Gyermekszín­ház mutatta be. Erre a bemutatóra reagált egy kritikus írás a Magyar Nemzet okt. 8-i számában, valamint az Oj Tükör okt. 18-i számában Ézsiás Erzsébet a Heti ajánlat lapjain. Bettes István Fennsíkra érve és Holtpont alatt című verseit az Oj írás októberi szá­ma közölte. Fogarassy László okt. 21-én előadást tar­tott a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat soproni klubjában Fejezetek a diplo­mácia történetéből címmel. A Történelmi Szemle 81/1-es száma Fogarassy László A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása című munkáját közölte. Fonod Zoltán A Sarló öröksége című írá­sát a Népszabadság szept. 27-i száma kö­zölte. A Sarló-évforduló kapcsán írt cikk kiemeli, hogy a sarlósok bátorsága abban volt, hogy túlléptek társadalmi korlátai- kon, korábbi önmagukon, s a „Holnap se­regeként” szerveződni kezdtek a nehéz’ történelmi helyzetben. Koncsol László fordításában V. Nezval Vi­rágok című versfüzéréből közöl az Oj Tü­kör okt. 18-i száma. A Madách Kiadó főszerkesztőjével, dr. Fo­nod Zoltánnal készített interjúját a Magyar Nemzet okt. 20-i számában A Mihály-kapu- nál címmel közölte. Az újságíró a Madách Kiadó önálló tizenkét esztendejének mun­kájáról, a hazai irodalmi termésről kérdez­te a főszerkesztőt. A Magyar irodalmi hagyományok szlová­kiai lexikonáról ír az Oj Tükör okt. 25-i számában Egy új kézikönyv dicsérete cím­mel Németh János István. „Elámulunk azon a gazdagságon, ami a hajdani Felső-Ma- gyarország szellemi vérkeringését jellemez­te” — írja a cikk szerzője, majd méltató sorok közt megjegyzi: „Mindenesetre a legtisztább hagyományokon erősödő nem­zeti és nemzetiségi tudat lesz teljesebb e könyv által”. A Nagyvilág 81/10-i száma Székely Magda fordításában V. Turčány (Dicsőség a szó­nak, Krasko szavának — A költő sírja fe­A Népszabadság okt. 7-i száma két cseh­szlovákiai magyar költő verskötetét ismer­teti. L. Gály Olga Szívdobogás című vers­kötetét Havas Ervin recenzálja, s megálla­pítja, hogy L. Gály Olga „költészetének egészére a felfelé ívelő pályakép” a jel­lemző. Rácz Olivér Őszi máglya című kö­tetét Szabolcsi Gábor mutatja be. Vélemé­nye szerint az Őszi máglya ugyanazon a hangon szól, mint a költő első kötete, ki­fejezve a század válságait és az ember megújuló hitét, idézve a „szimbolista s impresszionista líra hangulatait”. Ordódy Katalinnal készített interjút Torok Csaba a Magyar Szó című vajdasági lap szept. 24-i számában. Az Összefüggések, Vladimír Mináč tanul­mánykötete komoly visszhangot váltott ki Magyarországon is. A Mozgó Világ 81/9-es száma három kritikai hozzászólást közöl. Kiss Gy. Csaba Egy párbeszéd kezdetén című írásában a két nemzetről szóló sok téves információ tisztázására ösztönöz, melynek ez a könyv is elősegítője lehet. Gergely András Nemzeteink és történelme­ink című írásában hiányolja V. Mináč ala­posabb gazdasági-társadalomtörténeti elem­zését, és a „magyar—szlovák nem-politikai (kulturális, gazdasági, mindennapi) együtt­élés” bemutatását is. Szegedy-Maszák Mi­hály A megértés reményében címmel ír a könyvről. Leszögezi, hogy az „Összefüg­gések íróját két téma foglalkoztatja: a mű­vészet mibenléte és saját nemzetének tör­téneti tudata.” Szegedy-Maszák M. is kö­rültekintő elemzést ad a könyvről, írója irodalmi, művészeti megfigyeléseinek el­lentmondásosságairól, megjegyzi, hogy egy nemzet történelméről nem lehet leegysze­rűsített képet festeni; de kiemeli, hogy a szlovák írónak „a mai szlovák kultúráról adott kegyetlen elemzése bizonyos vonat­kozásban számunkra is igen tanulságos. . .”. A Somogy című kulturális folyóirat 81/5 (szept.—okt.) számában S. Benedek András Tőzsér Árpád Szavak barlangjában című tanulmánykötetét, Garai István pedig Mács József Kétszer harangoztak című regényét recenzálja. Varga Imre Capriccio című versét az Al­föld októberi száma közölte. — k —

Next

/
Thumbnails
Contents