Irodalmi Szemle, 1981

1981/9 - Koncsol László: Egy költői nyelv átváltozásai

s küzdeni akar igenis küzdeni az új életért Vállalja sorsát az adott világot nem baj hogy nehéz nehéz volt mindig az ma is nagyon jól tudja s mit sem érsz azzal hogy véded tagadod dolgozni akar küzdeni nem az a jaj ki ölhetett kezekkel hasát sütteti mint egynémely földönfutó ki dumáival többet árt az ügynek mint ha jégeső veri el nyáron a határt Mert évek óta fúj a szél ezen a tájon dúl a harc tizenkét éve küszködik egymással mint két összemart halálra csókolt szerető két nagy ellenfél múlt jövő és fúj a szél kegyetlenül roppan a rozzant zsúptető viszi a port tépi a fát

gyökerestül robbantja szét a százados harmóniát falvak nyugalmas életét holtbiztos parasztsorsokat lendít ki vének vágyait keresztezi sújt fojtogat s indítja sorsok százait ezreit százszor ezreit világgá Kassa Ostrava határvidék cseh morva föld mintha egy világ omlana rohan e földön fut kering hová nem jutott még e nép hol nincs belőle merre nem osztódik a Bodrog-vidék Es dühöng a szél küszködik egymással mint két összemart halálra csókolt szerető múlt és jövő és dúl a harc míg el nem dől véglegesen s nem terem új harmóniát süvít a bodrogközi szél alakul benne a világ

A Rapszódia ezzel a szociografikus jellegével nem áll egyedül Cselényi akkori költészetében. Olyan nagyobb terjedelmű, nem egyszer a zsáner kereteit is szétfeszítő szövegek állnak mellette a költő 1965-ös kötetében, az Erőkben, mint a Ballada a földről, a Gömör népe, a Középkor és A vonat este Prága felé indul, s ide tartozik például a Kalitka című költemény, illetve az egész új Cselényi-magatartás ars poetikus megalapozása, az Einstein is. Hadd jegyezzük meg, az Erők című kötet szinte teljes egészében egyetlen év, 1961 terméke volt.

A szociográfikus, illetve riporteri kötődés a vers nyelvét is meghatározza. Olvasása közben is jól érzékeljük a Rapszódia igeibb karakterét: 102 főneve, 40 mellékneve és igeneve, továbbá 8 számneve mellett már 80 ige áll, tehát egy-egy Igéjére itt csak 1,85 névszó, azon belül mindössze 1,27 főnév esik. (Emlékeztetőül: a Számadásban közel 2 névszó, illetve 1,48 főnév jutott minden igére!) A Rapszódia tehát igeibb vers. Külöi- nösen akkor látjuk jól ezt a jellegét, ha a két vers igéinek jelentését, illetve nyelvtani alakját Is megvizsgáljuk. Nem készítettem statisztikát, csak egy hozzávetőleges vizsgálattal állapítottam meg azt az igazolhatónak látszó tényt, hogy a Számadás igéinek jelentésében a passzivitás, a szenvedés és az elszenvedés eleme uralkodik (odaadtam, mereng, riasztja, behúzza, lepik el, izzad, meghal, menekülnék, könyörgöm vissza, pusztulj el, stb.), nyelvtani alakjukban pedig a tagadás, a feltételes mód és a kérdezés elemei a leggyakoribbak lnem mer röpülni, nem néz, ne is hallja, nem áll elébe, vagy-e, állsz-e elébe, ha cseng, ha száll, van-e, mit bánja, bánja-e, mit szólna rá, ha eldalolnád, megértene-e, minek énekelsz, menekülnék, dobnám magamat, hűsíteném, sósítanám, tépném, szétdobálnám, osztanám, el lehet-e menekülnöm, nem lehet, ha nem lehet, ha nem tudsz, nincs, nem tudott, stb.). Ezt a passzív, elszenvedő vagy tétova magatartást csak a szöveg befejező sorai oldják főt dinamikusabb tartalmú és alakú igéikkel, mint küzdenem kell, kényszeríteni, irtani, csalni, kényszerítsd, perbe szállni, nézd, elindult, élni akart, tekints fel, megváltoztatni, indulj, akarsz, oltani, indulok, hódítani, van, izmosodik, árasztja el, odaadni. De milyen érdekes, hogy a felszólító mód mellett a főnévi igeneves alakok uralják ezt a legaktívabb nyelvi terepet, amelyen a vers hőse a saját belső erőit kívánja mozgósítani és harcba állítani.

A Rapszódia névszói a vers fenti általános jellemzésével összhangban korszerűek, konkrétak, reálisak. „A szél, a bodrogközi szél, már hetek óta fúj a szél” — intonálja Cselényi a verset szépen, zenei módon. (A szél a téma, a nominális téma, utána következik az egyszavas téma jelzővel bővített ismétlése, egy konkrét, földrajzi jelzős, még