Irodalmi Szemle, 1981
1981/9 - Tőzsér Árpád: Történet Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról; Mittel úr feltalálja a vers nélküli verset (versek)
amely azidőszerint még nem is létezett. Az arriéregarde-nélküliségnek ez a természetellenes állapota egyébként költőnk számára természetes állapot lett, mert a csehszlovákiai magyar költészettel — amelyhez pedig tartozott volna — később sem sikerült találkoznia, s mindig csak úgy habzsolta a világot, mint Münchausen báró ketté szelt lova a vizet: átzuhogtak rajta a dolgok. Szomorú, több dimenziós tudatához sehogyan sem talált létet. Talán ezek a képsorok dolgoztak a költőben, mikor 1922. április 21-én verset akart írni Svejkről, de mivel az akkor már javában virágzó csehszlovákiai magyar irodalom képviselői mélységesen erkölcstelennek tartották a léttelenségnek azt az állapotát, amelyben a költő leledzett, elhatározta, hogy csak azért is tovább megy a megkezdett úton, s lét nélküli tudatához lét nélküli, vagy ha úgy tetszik: vers nélküli verseket fog írni. így született meg 1922. április 21-én az a Švejk-vers, amely tulajdonképpen nem Svejkről szólt, sőt egyáltalán nem szólt semmiről.
