Irodalmi Szemle, 1981

1981/8 - LÁTÓHATÁR - Víťazoslav Hronec: Határvonal I., Fiák I., Fordulóponton [versek)

33— 39. Olyanjéle helyzet ez, amilyet Dante nem írt le a Pokol harmadik énekének vége s a negyedik ének eleje között.

43. jóllehet tudta, hogy az, amiben valaha hitt, olyan valami, ami volt, van és lesz, ő pedig olyan, ami nincs, s mivel oly sokszor döntött már önmaga javára s azéra, ami nincs, elvesztette az érzékét az élet iránt.

(Sigrid Undset: Olav Audunsson)

53—65. Bácspetrőc, 1922. június 5.

66—78. Tomáš Benša monológja 1820. május 28-án, miközben tutaját lefelé kormányozta a Dunán.

79—91. Bácspetrőc, 1941. október 28.

Fiák I.

(SYNOVIA I)

Füstoszlop bontja lombját mint ifjú tölgy, elfátyolozza

Az apa arcát fiának tiszta homloka előtt, isteneket fölajz, és Üjra figyelmeztet a viharok fejedelmére, ki Üvegszárny-alakjával is álmainkba szövődik.

Mustárszín lánggal lobog a tavaszi napéjEgyenlőség máglyája, holló lesz fölöttünk az ég; a Megmérhetetlen csönd mélyén kotorjuk a hamut,

S kettősfogásokkal hangoljuk föl az Ö keze izzó húrjait.

„Ephialtészt ma reggel fehér érckopja szegezte át,

Míg madarak röptéből a templom előtt bronz villámok Asztrális fénytorlaszait jövendölte a sisakokra.

Mert csak az élő cserje váltja derűre a vihart.

Fiák és lányok tetteit tompító tükrök konok fújásával Teljesedik a jóslat; s mibennünk zeng, mibennünk.“

Fordulóponton I.

(NA PRELOME I.)

Mint ha némul az erdő,

De még remeg a lomb,

Ügy átdereng e fényes éjszakán A világot látókra s látottakra Osztó mezsgye.

A kert fölött az éles fényfüzér,

S mindaz, ami ébrenlétem alatt El nem ragad.

Mint ez a makacs nesz A sötétben,

A lépcsők tövén.

Koncsol László fordításai