Irodalmi Szemle, 1981

1981/8 - Zalabai Zsigmond: Szó, kép, szókép, képvilág

10. Kabay Lisette: Jelalkotás — felolvasás. In: Korunk Évkönyv 1979. Kolozsvár-Nápoca 1978, 122—138.

11. Gillo Dór f les: Promény uméní, 159.

12. Károly S.: Általános és magyar jelentéstan, 228.

13. Szerk.: Szathmári István: A magyar stilisztika útja. Bp. 1961, 238.

14. Wellek—Warren: Az irodalom elmélete. 292—293.

15. Hankiss Elemér: Az Irodalmi kifejezés)ormák lélektana. Bp. 1970, 146—147.

16. Károly S.: Általános és magyar jelentéstan, 164., 171—173., 218—219.

17. Idézi Török Gábor: Vörösmarty képi „akkordjai”. In: Magyar Nyelvőr 1979:4 sz., 434.

18. Németh László: Két nemzedék. Bp. 1970, 440.

19. A matematikai nyelv metaforái: Ötvenkét oppozíció a tudományos és a költői kommunikáció között. In: Solomon Marcus: A nyelvi szépség matematikája. Bp. 1977, 166—176. és 147—165.

20. I. m., 157.

21. Nyelvtudományi Közlemények LXII (1960), 47.

22. Forgách László: A költészet bölcselete. Bp. 1971, 48.

23. I. m., 68.

24. P. Dombi Erzsébet: Öt érzék ezer muzsikája. A szinesztézia a Nyugat lírájában. Bukarest 1974, 79. és Wellek—Warren: Az Irodalom elmélete, 277—280. — Az érzék- letesség lehető legteljesebb megteremtésére törekedve, a XVIII—XIX. század fordulóján a német irodalom „költőfestői” sajátos „festményverseket” próbáltak létrehozni (Szerdahelyi István: Költészetesztétika. Bp. 1972, 101.); a futurizmus pedig azzal is kísérletezett, hogy mozgás-, tapintás-, sőt szaglás „képekből” alkosson költeményt.

25. Károly S.: Általános és magyar jelentéstan, 52—58.

26. Kitűnő áttekintést ad erről, a szovjet irodalomtudomány fogalmi-nevezéktani pontatlanságokat, ellentmondásokat felszínre hozó képvitáját kommentálva V. V. Vinogradov a Szlovo i obraz (Szó és kép) című tanulmányában. In: Sztyilisztyika. Tyeorija poetyicseszkoj recsi. Poetyika. Moszkva 1963, 92—129.

27. Lásd az Esztétikai Kislexikon (Bp. 1972) „belső és külső szemlélethez szóló művészetek” címszavát és a vonatkozó szócikkeket.

28. Szerdahelyi I.: Költészetesztétika. 101.

29. Nemes István: Radnóti Miklós költői nyelve. Bp. 1979, 155.

30. Péczely László: Bevezetés a műelemzésbe, Bp. 1973, 25.

31. Idézi V. V. Vinogradov: Sztyilisztyika..., 149.

32. O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Bp. 1979, 13.

33. Szerk.: Hankiss Elemér: Strukturalizmus. Európa Könyvkiadó, h. és é. n., 11. Kötet 42—67.

34. Voigt V.: Bevezetés a szemiotikába. 129—133. és 171—173.

35. Tamás A.: A költői műalkotás fő sajátságai, 190.

36. Péczely L.: Bevezetés a műelemzésbe. 164.

37. Szerdahelyi 1.: Költészetesztétika, 290. és köv., 302 és köv.

38. Péczely L.: Bevezetés a műelemzésbe, 153—154.

39. 1. m., 137—138.