Irodalmi Szemle, 1981
1981/6 - LÁTÓHATÁR - Mila Srnková: Befagyott tó, Gémeskút, Marc Chagall zöld hegedűse (versek)
MILA SRNKOVÁ Befagyott tó Befagyott tó, sehol egy csónak. Madarak röpte lassú, alacsony — egyik se fél. Szomorkodom, az éj ölel, agyaglámpásomban kihunyt a fény. A toronyőr árnyát, — kicsike hold-pata — a lábam alól kavargó hó beszitálja ... Nekem a Balaton befagyott örökre. Alszik, így hever csöndesen elnyúlva s szarvát a földnek döfve a puszta fáradt ökre. Gémeskút A vers után pihent vagyok, üres és csendes. A forró rónaságban kút hűvöse reszket. Telítve, fáradtan megint, hajszálereimet csak a víz tartja ébren, parttól partig húzok a mélység tengerében. Kifulladva — futok a puszta gémeskútjához egészen, mezei utak ezüstjében — egész oda, ahol a bronz nap arccal szikkadt agyagra rogy le éppen.
/
