Irodalmi Szemle, 1981

1981/6 - Cselényi László: L-montázs

Az 1914-es háború kitörése és lefolyása annyira kiélezte bennem azt a törekvést, hogy a filozófia a világ megváltoztatáséra irányuljon, mint még soha. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között egyrészt az etikai tendenciák kerültek előtérbe ... másrészt elméleti érdeklődésem újból Marx felé vonzott... Ezt a beállítást még jobban megerősítették az 1917-es forradalmak. Persze a tények meghamisítása volna azt állítani, hogy ezzel már beállt volna bennem valamiféle határozott fordulat: a marxizmust gondolatvilágom igazi elméleti alapjává tenni.

2/1/4

Tán mondanom sem kell, hogy a legtöbb felfedezést éppen ez utóbbi kiadványban tettem. Elképesztő, hogy egy ilyen dokumentum- és fényképgyűjtemény milyen testközelbe tudja hozni az egyébként korántsem ismeretlen, noha csak fogalmilag ismert tényeket, a Lukács körül létezett világot, a szellemi és fizikai környezetet, mestereket és tanítványokat, barátokat és ellenfeleket.

2/2 2/2/1

A bornírt empirizmus figyelmen kívül hagyja azt, hogy már a legegyszerűbb fölsorolás, a tények kommentár nélküli egymás mellé állítása is interpretáció: a tényeket már ebben az esetben is egy elmélet, egy módszer felől közelítjük meg, kiragadjuk őket abból az összefüggésből, amelyben eredetileg megjelentek, és egy elmélet összefüggésébe ágyazzuk be.

2/2/2

így történt? így történt! Volt persze más oka is Lukács izoláltságának. A politikai oka. Nem is arra gondolok csupán, hogy Magyarországra való visszatérése után hamarosan félreállították a politikai közéletből, előbb a Révaival folytatott vitái miatt, később ötvenhat okán, noha volt ilyen oka is, hiszen sokan vélték tévelygő vénembernek, akinek rögeszméinél frissebb, modernebb gondolatokra van szüksége a XX. század második felének.

2/2/3

Egy másik érdekes figura Lukács, a közoktatás népbiztosa — írja a „Liberator“ 1919 nyarán. — Harmincnégy éves — „a legidősebbek egyike“ — karcsú, szőke, diákos ember, kék szemű, szemüveges. Az apja igen gazdag bankár volt. Lukács teljesen a tudományok embere volt. Semmit nem várt az élettől, csak szabad időt filozófiai tanulmányok folytatására ... Egy hónappal Kun Béláék hazatérése után aktív kommunista vezetővé vált. Bőrkabátban jön-megy, komoly kis professzor, nagyon művelt és intelligens, borzasztóan szórakoztatja hirtelen átalakulása .. . Olyan büszke vörös hadseregbeli hadosztályának harci szellemére, mint Napóleon lehetett kedvenc csapataira.

2/2/4

Csak egy jellemző p-Slda: Megtudjuk egyebek között, hogy Max Weberrel, a kor legnagyobb hatású német társadalomtudós egyéniségével való személyes ismeretsége milyen nagy jelentőségű volt Lukács számára. Weber, a dokumentumok szerint, kedvelte és sokra becsülte Lukácsot. 1913 októberében együtt töltött vele két hetet Rómában, élénk figyelemmel és szigorú tanácsokkal kísérte Lukács művészetfilozófiájának születését, támogatta habilitációs törekvéseit, s „A tudomány, mint hivatás“ című híres előadásában név szerint is hivatkozott Lukácsra.

2/3

2/3/1

A fontos az, hogy jobboldali és baloldali gondolkodók egyaránt felismerték ős

2/1/3