Irodalmi Szemle, 1981
1981/6
GYURÄK ÉVA Tábortűz című gyermeklapunk grafikusa és technikai szerkesztője. Losoncon született, mégpedig zenészcsaládban, ahol szinte mindenki muzsikált. Belőle is zenészt szerettek volna nevelni, ő azonban a művészet egy másik ágának, a képzőművészetnek fogadott örök hűséget. Nem mintha a zenét nem szeretné, de a rajzolás, a festés háttérbe szorította nála a muzsikát. Már gyermekkorában vonzotta a kréta, a ceruza és minden egyéb rajzeszköz, festőszerszám. Telerajzolta a falat, az ajtókat, a padlót, a bútorokat és — bár verést is kapott érte — erről a szenvedélyéről nem tudták leszoktatni. Makacsságát látva a muzsikus szülők is beletörődtek, hogy nem hegedűművész lesz a lányuk. Rajztehetségének köszönhette, hogy felvették az eperjesi P. J. Šafárik Egyetem Bölcsészkarára, képzőművészet—orosz szakra. Kitűnő kezekbe került, neves képzőművészek egyengették útját. Jozef Bendík festőművészen kívül főképp Hegyesi professzor, a grafikában Tibor Gál, a tájképfestészetben pedig Eugen Lehotský festőművész. Tanulmányai befejeztével 1966-ban néhány hónapig a Zsolna melletti Stráňavyban tanított, később az Üj Ifjúság technikai szerkesztője lett. Ugyanebben a munkakörben dolgozott az Űj Szóban, majd a budapesti Lapkiadó Vállalat grafikusa lett. Budapestről visszatérve ismét felvette a kapcsolatot az Új Ifjúsággal, az Új Szóval, majd a Tábortűzzel. Főként a grafika foglalkoztatja, ez a fő erőssége — grafikáiból rendezte meg első önálló kiállítását is, Losoncon. Az idén ösztöndíjat kapott a Szlovák Képzőművészek Szövetségétől; mivel a „Bratislava! művészek a pártnak” című kiállításra beküldött grafikáit elfogadta a kiállítást szervező bizottság, Gyurák Éva úgy határozott, hogy sorozatot készít a Nógrád megyei felkelésről. Grafika, akvareli, pasztell és olajkép, sőt újabban gobelin- és art protis-tervezetek is szerepelnek Gyurák Éva munkatervében. Tájképek, csendéletek, portrék: egyre gazdagabb a Losoncról jött képzőművész palettája. Gyurák Éva művészete még nem teljesen kiforrott művészet, ám aligha tévedünk nagyot, ha megjósoljuk, hogy a közeljövőben még sokat hallat magáról. Mészáros József