Irodalmi Szemle, 1981
1981/5 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület
szlovák hatóságok már nem engedélyezték a Bartók Béla Dalegyesület nyilvános szereplését.27 FUIMUS Utolsó hírünk a Bartók Béla Dalegyesület életéről 1944. április 16-ról származik. A Dalegyesület ezen a napon tartotta rendes évi közgyűlését. Ezen az utolsó közgyűlésen az 1944. március 24-én váratlanul elhunyt dr. Aixinger László egyesületi elnök utódaként Stelczer Lajost választották a Bartók Béla Dalegyesület elnökévé. Elnökhelyettessé Levius Györgyöt, alelnökké dr. Bertha Gézát választották.28 A választás után az új elnök, Stelczer Lajos tartotta meg székfoglaló beszédét. Beszédéből világosan kiérződött, hogy Stelczer és a Bartók Béla Dalegyesület egész vezetősége és tagsága nagyon is tudatosítja, hogy a körülöttük zsongó „zagyva és korcs lármában” az emberi kultúra, a vox humana fáklyáját hordozók osztályrésze csak a fokozott megpróbáltatás lehet, de egyben azt is tudatosítja, hogy „húzódni és félreállni éppen ma nem lehet.” „Vállalni és kiállanl: ez az idő parancsa!” — hangsúlyozza az új elnök.29 A Bartók Béla Dalegyesület léte 1945. augusztus 14-én) ért véget. Ezen a napon adta tudtára a Nemzetbiztonsági Hatóság Területi Parancsnoksága (Oblastné veliteľstvo Národnej bezpečnosti) a Dalegyesültet vezetőségének, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 25-én kelt 51-es számú rendelete alapján a pozsonyi Bartók Béla Dalegyesületet feloszlatottnak nyilvánította, és egyben elrendelte az egyesületi vagyon elkobzását.30 A Dalegyesülbt egyesületi helyiségeit, valamint azok lefoglalt berendezését és ott talált más ingóságokat a város vette át, ahová a rövidesen Pozsony Város Központi Könyvtárát (Ústredná knižnica mesta Bratislavy) költöztette be.31 Ha most néhány évtizedes távlatból visszatekintünk a Bartók Béla Dalegyesületre — amellyel mostohán bánt a kora, az utókor pedig méltatlanul elfeledte —, idézzük fel a kortársi nyilatkozatok egyikét, amely már 1941 májusában remek intuitív érzékkel rámutatott, hogy „a kisebbségi szellemi élet történetírója számára ez az egyesület olyan gazdag és büszke anyagot szolgáltatott, amely az utódállamok magyar szellemi erőkifejtései sorában talán egyedülálló és párját ritkító példa marad”.32 FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FORRÁSOK Monográfiák, tanulmánykötetek, emlékiratok Adatok a csehszlovákiai magyar felnőtt énekkarok tevékenységéről. Bratislava 1973. A felvidéki magyarság húsz éve 1918—1938. Budapest 1938. Bónos Ferenc: Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban. Budapest 1972. Borsody István szerkesztésében: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938. Budapest 1938. Csatár István és Ölvedi János szerkesztésében: A visszatért felvidék adattára. Budapest 1939. Demény János: Bartók Béla levelei. Budapest 1955. Demény János: Bartók Béla levelei. Budapest 1976. Fábry Zoltán: Palackposta. Bratislava 1960. Horváth Zoltán: Magyar századforduló. Budapest 1961. Környei Elek szerkesztésében: Bartók Béla Dalegyesület hangversenye 1941. április 29- én. Bratislava-Pozsony 1941. 27. Németh-Šamorínsky István: A zene mindenkié! Oj Szó, 1972. december 16. 4. old. 28. ŠSÚA, fond PR. 103-as doboz, 18/19-es köteg, 2963-as irat. 29. Stelczer Lajost választotta meg a Bartók Béla Dalegyesület új elnökévé. Magyar Hírlap, 1944. április 18. 5. old. 30. SsOA, fond PR, 103-as doboz, 18/19-es köteg, 10524-es irat. 31. Uo. 32. Peéry Rezső: Az alkotás ünnepe után. Esti Ojság, 1941. május 1. 5. old.
