Irodalmi Szemle, 1981
1981/5 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Pukkai László: Nemeskosűt 1931—1981
A pénzbeli jutalom havonta 94—100 Kč volt. A természetbeni járulék 1 liter tej volt naponta, 350 kg gabona negyedévenként, 10 köbméter fa évenként s 12 liter petróleum ugyancsak évenként. Egy öttagú mezőgazdasági munkáscsalád havi kiadásai élelmiszerre a következőképpen alakultak: Áru Szükséglet kg-ben 1 kg áru ára Kč-ben összesen Kč-ben marhahús 4,80 12,06 57,88 étkávé 1,00 6,02 6,02 só 1,40 1,96 2,74 cigória 0,40 8,32 3,32 cukor 7,20 6,35 45,72 margarin 0,80 15,56 12,44 szalámi 1,00 17,42 17,42 zsír, étolaj 1,00 14,06 14,06 Tehát összesen: 159,60 Kč. A gazdasági válság kezdetén olyan alacsonyak a munkabérek, mint 1925-ben voltak, sok esetben még alacsonyabbak. 1931 tavaszán a mezőgazdasági munkások azért tüntettek, hogy a munkaadó a 90 filléres órabért 1,20—1,50 Kč-re emelje. Az V. kongresszusa után megújuló CSKP fokozott figyelmet szentelt a gazdasági válság eseményeinek. 1931. március 7—11. között tartotta VI. kongresszusát, amelynek éppen az a célja, hogy megtalálja a gazdasági válságból kivezető proletár utat. A CSKP nem feledkezett meg a munkásosztály első számú szövetségeséről, az agrárproletariátusról sem. A kongresszus egyik legfontosabb pontját éppen az agrárprogram kidolgozása és elfogadása képezte: „Minden földbirtokos földtulajdon, egyházi, állami és községi földbirtok kárpótlásmentes és ingyenes átadása a dolgozó parasztság tulajdonába.” Hogy a CSKP befolyása jobban érvényesüljön a dolgozó parasztság körében, a kongresszus külön figyelmet szentelt a Föld- és Erdőmunkások Szövetségének. Ez a szervezet volt hivatva ugyanazt a funkciót betölteni a dolgozó parasztság körében, mint előzőleg a vörös szakszervezetek a politikailag szervezetlen munkások körében. Az agrárproletariátus szervezetté válása, tudatos fellépése érdekében a CSKP megszervezi a Prága melletti Hrdlorezyben a káderek képzését. A mezőgazdasági dolgozók helyzetét elemezve javasolja a Kommunista Internacionálé, hogy a Mezőgazdasági Munkások Nemzetközi Bizottsága Moszkvából Berlinbe tegye át székhelyét. Ez a lépés azzal is indokolható, hogy a szovjet gazdasági élet megszilárdításához nem volt szükség közvetlenül az említett szervre, hiszen a gazdasági válság éveiben a szovjetek állama sikeresen teljesíti első ötéves tervét. A CSKP VI. kongresszusa, valamint a Mezőgazdasági Munkások Nemzetközi Bizottsága áprilisi ülésének tapasztalataival gazdagodva és felvértezve, éppen 1931. május 24—25-én tartja VI. kongresszusát a Föld- és Erdőmunkások Szövetsége, amelynek határozatai közül a kollektív szerződések megkötése volt a legfontosabb. A kollektív szerződések aláírása a dolgozó parasztság szempontjából azért volt hasznos és előnyös, mert a válság következtében sem a bérek, sem az árak nem voltak stabilak. — A földbirtokosok éppen ezért nem akarták aláírni jóformán sehol az országban, így természetesen járásunkban sem. II. A galántai járás a mezőgazdasági sztrájkok központja, az agrárproletariátus harcának színtere lett. Ez azzal magyarázható, hogy járásunkban — összehasonlítva más járásokkal — a legnépesebb az agrárproletariátus. A mezőgazdaság poroszutas fejlődése
