Irodalmi Szemle, 1981
1981/3 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület (monográfia)
Az Egyházi Zeneegyesület azonban csak az egyházi zenét kultiválta, s így e német jellegű egyesület nem felelhetett meg Némethék modem igényeinek. Az Egyházi Zeneegyesületet azonban csak ideiglenes keretnek tekintették, amely elfogadott alapszabályai révén legális működést biztosíthat a talajukat vesztett énekeseknek. Némethék az Egyházi Zene egyesületben csak alig egy évet töltöttek, s 1927 őszére készen állt az új, merész terv: önálló dalegyesület alakítása. Németh egyben arra is gondolt, hogy idővel majd a Toldy Kör keretei között maradt „dalostestvérei” is csatlakoznak az ő újonnan alakított dalegyesületéhez, sőt határozottan igényelte is az újraegyesülést. Jó- előre eltökélt szándéka volt, hogy a férfikar kettészakadásával beállott pangást úgy fogja megszüntetni, hogy újból összehozza az egyszer már nagyszerű énekkarrá össze- kovácsolódott énekeseket.39 A további fejlődés szempontjából valóban csak ez az út bizonyult járhatónak. Két évi válságos különállás után a két rész ismét egyesült. Ideiglenesen még a Toldy Kör férfikara néven működtek, majd a hatósági engedély megszerzése után a kar Bartók Béla Dalegyesület néven lépett a nyilvánosság elé. Küzdelem a hatóságokkal Az énekkar önállósulásának gondolata, azaz jogilag új dalegyesület alakítása, már az 1927-es év folyamán felvetődött. Az alakuló gyűlést 1927. október 9-én tartották. Ezen az összejövetelen Abonyi Árpád már ismertette a megjelentekkel a Bartók Béla Dalegyesület előzetesen elkészített alapszabálytervezetét. Ennek megvitatása és elfogadása után megválasztották az ideiglenes vezetőséget.40 (Elnök: dr. Arkauer István, alelnök: Abonyi Árpád, karvezető: Németh István László)41 Az énekkar vezetősége 1927. november 23-án részletesen beszámolt a Pozsonyi Rendőr- igazgatóságnak is az alakuló közgyűlésről, s egyben benyújtotta jóváhagyás végett az alapszabálytervezetet.42 Az alapítók jóhiszeműen reménykedtek, hogy a felettes hatóságok (Rendőrigazgatóság, zsupáni hivatal, Szlovákiai Tartományi Hivatal, Belügyminisztérium) rövidesen elkészülnek az alapszabálytervezet tanulmányozásával, s kimondottan zenekultúrával foglalkozó intézményről lévén sző, minden fölösleges huzavona nélkül jóváhagyják alapszabályait, és megadják számukra a működési engedélyt. A Rendőrigazgatóság azonban már mindjárt kezdetben bizalmatlanul fogadta a dalegyesület alakulásának gondolatát, s a későbbiek folyamán is minden tőle telhetőt megtett, hogy az engedélyezését elgáncsolhassa. „Értesüléseink szerint az egyesület vezetői az államhoz illojálisan viszonyuló magyarok” — szögezi le a Rendőrigazgatóság 1927 decemberében az október 9-i alakuló közgyűlésen megválasztott vezetőség névsorának kézhezvétele után.43 A Rendőrigazgatóság véleménye a későbbiek folyamán sem változott, s mindvégig csak magukat zenekedvelő dalosoknak álcázó, de lényegében államfelforgató összeesküvők gyülekezetét látta a Bartók Béla Dalegyesület tagságában és vezetőségében. A Dalegyesület vezetősége 1927. december 15-én készségesen közölte a Rendőrigazgatósággal az október 9-i összejövetelen megjelentek névsorát, a rendőrség ugyanis ettől tette függővé, továbbítja-e a felettes polgári hatóságokhoz a november 23-án beterjesztett alapszabálytervezetet vagy sem.44 A Rendőrigazgatóság megpróbálta bizalmasan ki- deríttetni a dalegylet önállósulásának kulisszatitkait, hátterét és céljait. A zsupáni hivatalnak 1928. január 13-án küldött átiratában már főleg bizalmas jelentésekre támaszkodva mondott véleményt az alakuló dalegyletről és annak alapszabálytervezetáről. A vezetőségéről a rendőrség már azért is lesújtó véleménnyel volt, mivel azok — a jelentések szerint — a magyar pártokkal és nem a csehszlovák kormánypártokkal rokon39. Németh István László szóbeli közlése. 40. A Bartók Béla Dalegyesület teljes vezetőségének és választmányának névsorát nem tartjuk szükségesnek mindenütt ismertetni. Dolgozatunkban csupán az elnökből, elnökhelyettesből, illetve ügyvezető alelnökből és a karnagyból álló „szűkebb vezetőség” összetételének következetes említését tartottuk szükségesnek. 41. SSÜA, fond PR, 103-as doboz, 18/19-es köteg, 535-ös irat. 42. SSÜA, fond PR, 103-as doboz, 18/19-es köteg, 40 340-es irat. 43. „Dia tunajšieho zistenia proponenti spolku majú byt Maďari nelojalného zmýšľania k štátu.” U o. 44. SSÜA, fond PR, 103-as doboz 13/19-es köteg, 42 151-es irat.
