Irodalmi Szemle, 1981
1981/3 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület (monográfia)
pelte a Toldy Kör tagsága és Pozsony magyarsága Jókai Mór születésének 100. évfordulóját. A Vigadó nagytermében megtartott J ókai-emlék ünne p egyik legsikerültebb pontját a férfikar fellépése jelentette. A férfikar és karnagya, Németh István László, sikeres bemutatkozásával egyszerre a közönség érdeklődésének középpontjába került. A két előadott dallal megnyerték a pozsonyiak tetszését, a sajtóvisszhang is csupa rokonszen- vet tükrözött: „Régen hallottuk, hogy komoly munka folyik körükben” — írja a Toldy Kör férfikaráról a pozsonyi Híradó. „Németh István, városunknak ez a nagyrahivatott zenetehetsége vette kezébe vezetésüket. Várakozásteljesen lestük és vártuk a dalt. Nem csalódtunk. Németh István mesteri keze nem működött hiába. Ércesen, erőteljesen zúg a dal, majd lágyan simogatnak hangjai. A dalárdának és Németh Istvánnak mindjárt az első akkordok után nyert ügye van. Győztek. Meggyőztek, hogy a hivatottság a komoly munkával párosulva nagyot és szépet tud alkotni.”4 A férfikar első nyilvános szereplése 1925. március 1-én volt az említett Jókai-ünnepen, első önálló pozsonyi hangversenyét azonban csak az őszi évadban rendezte. A Toldy Kör őszi kulturális évadjának programját szeptember 10-én állította össze a Kör választmánya, s abban a férfikarnak is jelentős szerepet szánt, sőt az őszi évadot az énekkar hangversenyével szándékozott megnyitni október 18-án.5 A Kör évadnyitó ünnepségét — főleg a férfikar erre a napra tervezett fellépése miatt — a közönség rendkívüli érdeklődéssel várta. Pozsony legrégibb magyar napilapja, a dr. Arkauer István által szerkesztett Híradó már október első felében több cikkben és közleményben foglalkozik a nagy érdeklődéssel várt eseménnyel. A pozsonyi magyar sajtó kezdettől fogva támogatója és népszerűsítője volt Németh István László és az általa vezetett férfikar törekvéseinek. Főleg a Híradó írt mindig megkülönböztetett rokonszenvvel az énekkarról és karnagyáról. A lap zenekritikusa egyelőre előlegezett bizalommal ugyan, de már 1925 őszén bizakodását fejezte ki aziránt, hogy az énekkar karnagyának „nagyszerű kvalitásai és művészneve biztosítéka annak, hogy vezetése alatt az énekkar Pozsony dalárdái, sőt a többi szlovenszkói énekkarok között is hamarosan az elsők közé emelkedik.” „Ilyen művészi szempontból is helytálló énekkarnak a jelentősége pedig a mai kisebbségi életünkben valóban nem méltányolható eléggé a magyar dal összetartó erejének ápolása és fejlesztése végett” — vélekedik a Híradó.6 A lap mindig meleg szavakkal emlékezett meg a Toldy Kör vezetőségének arról a döntéséről, amellyel 1924-ben létrehozta a Kör zene- és énekszakosztályát, mivel ennek a szakosztálynak a létrehozása arról tanúskodik, hogy „a Kör belátta a magyar dalnak és zenének hatalmas összetartó erejét és varázsát”. A Kör férfikarának megalakulása azért is fontos esemény, írja a Híradó, mert „mindeddig nem volt Pozsonynak magyar énekkara. A Toldy Kör nagy hiányt pótolt tehát az itteni magyarság társadalmi életében, amidőn a zene és ének kultiválását is felvette programjába.”7 Az énekkar 1925. október 18-án tartotta első önálló hangversenyét a pozsonyi Vigadó nagytermében. A termet zsúfolásig megtöltő zenekedvelő közönség „kitörő melegséggel fogadta az énekkar minden egyes produkcióját, és a hangverseny végén lelkes ünneplésben részesítette a kar kitűnő karnagyát, Németh István László tanárt.”8 A hangverseny műsorán Beethoven két himnusza, Schumann négyszólamú férfikara, Kregczy Vidd el, fecske!, Szabados Hadnagy uram című dala, Németh László Honvéd sírja című négyszólamú karéneke, Schubert Dal az éjben és Schumann kánonja szerepelt.9 A sikeres fellépést a kritika csupán elismerő szavakkal értékelte. „Biztos intonálás, a szólamok kiegyenlítettsége, erős fegyelem és fiatalos lendület jellemzik a férfikar teljesítményét” — írja Mezei Gábor, a Híradó zenekritik sa. Kritikájában egyben azt is kiemeli, hogy a szép, művészi kivitelű hangversenyt mennyi önmegtagadást, fáradságot igénylő munkának kellett megelőznie. Szerinte már azért is nagyra kell értékelni a kar teljesítményét, mert a lelkes énekeseknek „a napi elfoglaltság mellett mindig 4. Pozsony Jókai-ünnepe. Híradó, 1925. március 3. 2—3. old. 5. A pozsonyi Toldy-Kör őszi programja. Híradó, 1925. szeptember 20., 6. old. 6. A Toldy-Kör férfi énekkarának hangversenye. Híradó, 1925. október 8. 6. old. 7. A Toldy-Kör férfikarának hangversenye. Híradó, 1925. október 10. 4. old. 8. Mezei Gábor: A pozsonyi Toldy-Kör évadnyitása. Híradó, 7,925. október 20. 5. old. 9. Tamás Lajos: A Toldy-Kör története (1906—1935). Pozsony 1938. 59. old.
